Most már képes lennék zene nélkül létezni, de középiskolás koromban óriási szellemi táplálékot jelentett nekem, és rohadt nagy ügyet is csináltam a zenekérdésből. Rengeteg szám van, amit már meg sem bírnék hallgatni, viszont maradt egy csomó, amit a mai napig imádok (mindenféle nosztalgikus kesergés nélkül). A poszt ihlete egyébként Dóritól jött.
Pár évvel a Spice Girls fangirlködésem után, 14 évesen hatalmas Oasis rajongó lettem, és amúgy is nagyon szerettem a brit zenéket. Coldplay, Radiohead, Travis, Stereophonics, mittudomén. Remek forrásaim voltak, folyamatosan kerestem az új, szerethető együtteseket, de azért végig az Oasis maradt a kedvenc, kár, hogy már sosem láthatom őket színpadon, egyben. Magyarokat is hallgattam, azóta az egyetlen, amit még mindig örömmel fogadok, az a Heaven Street Seven, fogalmam sincs, hány koncertjükön voltam (most ennek örömére végignéztem a búcsúkoncertes videójukat).
Mellettük mindig becsúszott egy-egy vállalhatatlan szám, de a jelenlegi playlistemen is befigyel egy-egy Ace Of Base vagy Five #sorrynotsorry.
Ja és én voltam és vagyok az a lány, akinek egy adott zenésztől sosem az a szám tetszett/tetszik, amelyik mindenki másnak.
ZENÉK
Lenny Kravitz: Fly Away
Sum 41: In Too Deep
Jimmy Eat World: The Middle
All Saints: Pure Shores
Gorillaz: 19-2000 (Soulchild Remix)
New Order: Crystal
Moby: Porcelain
Snow Patrol: Spitting Games
Puddle of Mudd: Control
Zero 7: In The Waiting Line
Placebo: Plasticine
Avril Lavigne: Unwanted
Pearl Jam: I Am Mine
Franz Ferdinand: Take Me Out
The Hives: Hate To Stay I Told You So
Blur: Coffee & TV
Radiohead: Just
Heaven Street Seven: Mozdulj!
Ash: Burn Baby Burn
Natalie Imbruglia: Wishing I Was There
Red Hot Chili Peppers: Venice Queen
Travis: Baby One More Time
Oasis: Champagne Supernova
Vodkanarancsok, nyári éjszakák, egyszemélyes bulik a szobámban, fesztiválok, barátok, barátnők, fiúk, tekilák sóval és citrommal, karszalagok, új válogatás cédék minden hónapban, msn, fekete szemceruzák, fekete körmök, Superstarok, koncertek, nyaralások Velencében, Angliában, gombás melegszendvicsek, padon alvások péntek hatodik órában, instant krumplipürék, évente változó hajszín, Calvin Klein The Truth, gyűlölt tavaszok, saját készítésű füzetborítók, mindig túl idős fiúk.
Jézus, de durván hasonlít(ott) a zenei ízlésünk! :) Az Oasis nekem is nagy szerelem volt, érettségire készülve végtelenítve mentek a lemezeik, azóta mindig tanulni támad kedvem, ha meghallom valamelyik számot :D Gyakorlatilag mindent szerettem amit felsoroltál, a legnagyobb kedvencem a mai napig a Pearl Jam (Óh, Eddie...) Érdekes módon azóta sokat változott az ízlésem, de ezek a tinikori kedvencek szerintem örökre megmaradnak.
VálaszTörlésA magyarok közül én a Kispált és a Vad Fruttikat imádtam nagyon, de arra tisztán emlékszem, hogy a Bridge-ben minden alkalommal lement a Dél-Amerika a HS7-től és egyszer egy random részeg srác akivel egy asztalhoz keveredtem (don't ask) kirakta Dél-Amerikát egyforintosokból. Ez most csak így eszembe jutott :D Szép idők voltak, kicsit hiányzik :)
De jó! :))) Ismernünk kellett volna egymást akkoriban, én mindig nagyon ufónak éreztem magam a zenei ízlésem miatt.
TörlésÉn is teljesen más zenéket hallgatok már, de ezek bármikor jöhetnek, tárt karokkal fogadom őket :D
Bridge és a Dél-Amerika elválaszthatatlanok voltak! :) Lehet, hogy kérdeztem, de melyik években jártál oda? Jóféle Golyó bulik megvoltak? :D
Hát pontosan nem tudom, de ha saccolni kell, akkor nagyjából 2003 és 2010 között rendszeresen jártunk. Hú, persze, imádtam a Golyó bulikat! Miután elment,már nem is volt olyan jó a Bridge. Szerintem mi sokszor elmentünk ott egymás mellett :)
TörlésEgész biztos, mert én is kb. ugyanekkor jártam oda. :) Szerintem onnantól romlott el igazán, hogy az Egyetem átvette a hely vezetését, csomószor megmondták, hogy milyen zene menjen... A pasim sokáig volt ott DJ (kb. 2007-től kezdve) péntekenként, és volt, hogy lehúzatták vele a Smells Like Teen Spiritet, mert hogy arra bevadulnak az emberek. :D Nyilván.
TörlésEz vicces :D Az egyetem tényleg elvette a hely varázsát, egyszer még voltunk olyan 2013 körül, hát hadd nem mondjam... nem volt az igazi. Bár lehet, hogy addigra csak kinőttem ebből.
Törlés