2015-02-28

Februári könyves zárás

Sok olvasás, sok beszerzés - ez jellemzi a februáromat. Az elmúlt egy hétben a hosszú és fárasztó munkanapok után semmi máshoz nem volt kedvem, csak hazajönni, elfeküdni és olvasgatni. Sokszor ez este kilenc előtt nem jött össze, de így is szép számú könyvet kivégeztem.

Elolvastam:




2015-02-26

Katasztrófaturizmus

Körbeposzt-nap van, és bár - mint ahogy talán látható - az utóbbi időben kicsit kevesebb energiát fordítottam a blogra, mert totál le vagyok pusztulva mentálisan - kedvet kaptam ahhoz, hogy rácsatlakozzam a közös energiákra, és írjak pár sort arról, hogy mely könyvek sokkoltak le engem életem során.

Azt látom, ahogy olvasom a többiek bejegyzéseit, hogy sok az átfedés a listákban, ami persze abszolút reális, többünket megrágta és kiköpte például a Beszélnünk kell Kevinről, mások a Harry Potter egyes epizódjaitól dobtak hátast, én pedig úgy döntöttem hát, hogy ezek mellett megemlékezem a kedvenc kategóriámról a sokkterápiás könyvek közül.



2015-02-22

10 új könyv, amit olvasnék

Megint rám jött a könyvek utáni ácsingózás, aztán persze tudom, hogy majd idővel lecseng ez is, de azért februárban magasan felülteljesítettem, ami a beszerzéseket illeti. Még rajtuk kívül is van néhány új(abb) megjelenés, ami nagyon piszkálja a fantáziámat, néhányat nem csak olvasni szeretnék, hanem magaménak tudni is, úgyhogy várható még némi magánkönyvtár-gyarapodás, aztán szépen be is fog telni a fehér könyvespolcom. 
Többnyire friss és várható megjelenéseket válogattam ide, de némelyik könyv már kapható több hónapja, szóval szokás szerint nem vagyok túl következetes.

Őket eléggé nagyon



2015-02-19

Things I Love Thursday #7


+ új blogsablon, biztos sokan örültök neki
+ megjöttek az alexandrás akcióban rendelt könyveim, meg a Scolarosok is (és még nincs vége)
+ Lovely Pump Up! szempillaspirál, nincs is nálad jobb
+ péntek tizenharmadikán csak a technika trükközött velem, amúgy túléltük
+ vége a valentinnapos és az anti-valentinnapos kontentnek (már csak A szürke lecsengését várom)
+ van, aki no makeup dayen is szépséges királylánynak tart
+ és csinál nekem diétás vacsorát, ha beteg vagyok
+ meg hoz nekem pilóta kekszet
+ Milky Chance: Stolen Dance (Embody remix)
+ Nem minden mocsok bécsi - amúgy tök jó, hogy minden héten tudok írni ide egy könyvet, mert mindig tetszik valami, amit olvasok
+ nem szakadt le a konyhaszekrény azelőtt, hogy kiért volna az asztalos

2015-02-18

Amúgy ők a kedvenc íróim

Fura, hogy mennyi könyvről esik itt szó, közben az írókról meg csak alig-alig. A kedvenc íróim listája nagyon rövid (elég nehéz bekerülni A Körbe), és simán lehet, hogy némelyikük egyszer majd arra a sorsra jut, mint az - egykori - kedvenc együttesem, mert bár senki nem kérdezi meg manapság, hogy és neked mi a kedvenc együttesed, de tuti, hogy ugyanazt vágnám rá, amit 15 évesen, más kérdés, hogy eszembe nem jut már hallgatni a számaikat. 

A kedvenc kategória itt, ahogy sok más területen is, teljesen megfoghatatlan, nem tudom megmondani, hogy mi alapján kerül ide valaki. Nincs követelményrendszer, nincsenek irányelvek, az egész teljesen ösztönös és önkényes. 

2015-02-12

Things I Love Thursday #6

A tegnapi durciposzt után jöjjön egy kis vidámkodás. Írom ezt lecsukódó szemekkel, nem tudom, mi van, lehet, hogy szempillaspirált kéne cserélnem, de úgy érzem a napokban, mintha szó szerint ragadnának össze a szemhéjaim. Lehet, hogy az sem segít, hogy Lajos a nappal együtt kel, felmászik a kisasztalra az előszobában a tükör elé, és perceken át döngeti. 

Oxford


+ repültem álmomban
+ sokáig alvás hétvégén
+ utószülinapozás a legjobbakkal (fincsi kaja, szuper ajándékok és vodkanarancs)
+ Vissza a jövőbe - most láttuk először
+ újra kedvet kaptam az önálló könyves posztok írásához, ideje volt
+ 3 és fél hónap (!) javítás után végre van új céges laptopom, fél éve MSOffice nélkül éltem
+ könyvbeszerzést illetően elég szép februárom lesz (magamhoz képest)
+ nyertem a tescóban egy vásárlást, nem kellett kifizetnem a 842 Ft-os számlát :D
+ frissen facsart vérnarancslé
+ Oxfordi sorozat (könyv), már mennék is megnézni a várost
+ a Happy, ebben a remixben

2015-02-11

Újjászületés Szarajevóban

Oké, ha nekem valaki még egyszer azt mondja, hogy nem normális az, ha egy nő nem akar gyereket, akkor a kezébe nyomom ezt a Mazzantini-könyvet, és megkérem, hogy olvassa már el, és mondja meg, hogy ez, ami ebben van, az mennyire normális. 

Eddig egyszer csináltam olyat, hogy a pasimnak néhány mondatban elmeséltem egy könyv fő cselekményét, akkor az egy Fábián Janka regény volt, kábé szakadtunk a röhögéstől, hogy mekkora brazil szappanopera az egész, vagy inkább annak is a paródiája. Tegnap, még 70 oldal hátravolt az Újjászületésből (úgy voltam vele, hogy ha akkor nem fejezem be, akkor soha), és ugyanígy vázoltam a történetet, és kimondva még banálisabbnak tűnt az egész, mint olvasva. Aztán olvastam tovább, mondom, várjál bébi, lesz még itt valami új információ, érzem! Amikor azt is elmeséltem, már tényleg nevetnem kellett. 

Sajnálom, de ezt a könyvet nem tudom komolyan venni. Tudom, hogy a téma (akár a gyerekakarást, akár a délszláv háborút nézzük) igényli azt, hogy igenis komolyan vegyem, és meghatódjak meg sírjak meg együttérezzek, de annyira túlírtnak érzem mind a stílust, mind a cselekményt tekintve, hogy a végeredmény számomra inkább komikus, mint szörnyűséges.

2015-02-09

Lauren Beukes - Tündöklő lányok

Vele indult az év, és arra gondoltam, hogy ha 2015 ennyire jól kezdődik könyvügyileg, akkor az jó jel a többi olvasmányaimra nézve (kivéve persze, hogy ennek az elméletnek semmilyen tudományos alapja nincs). 
Roppant merész voltam, mert ezt a könyvet én megvettem. Annak ellenére, hogy totálisan kétesélyes volt az olvasás végkimenetele, hiszen nem szeretem az időutazós történeteket, annyira a nyers gyilkolászás sem áll közel a lelkemhez, mégis úgy gondoltam, hogy van valami ebben a regényben, amitől nekem jó lesz. 
Volt. Nem, nem a Ház. A házat utáltam. 
Az viszont annyira tetszett, hogy végre nem New York vagy Los Angeles, esetleg egy poros, semmirekellő kisváros volt az események helyszíne, hanem Chicago. Vajon olvastam én már bármit, ami Chicagóban játszódik? 
A másik meg a napilap-szerkesztőségi hangulat a kilencvenes évekből, az oknyomozás, a kiégett bűnügyi újságíró, aki most már inkább a baseballra fókuszál. Ahogy Kirby és Dan elkezdik felgöngyölíteni a szálakat, nézegetik az oda nem illő tárgyakat, és sehogy sem értik. Imádtam, amikor mégis rájöttek a lehetetlenre. 

2015-02-07

Aktuális Lush szerelmeim

A Lush nálam továbbra is az all-time-favourite márka, odavagyok a jellegzetes illataikért, szinte sosem okoznak csalódást, még akkor sem, ha úgy rendelek meg valamit, hogy előtte nem szaglásztam meg. Karácsony után feltöltöttem a készleteket, volt a csomagban több fürdőgolyó, tusfürdő, például a régi nagy szerelem, a Snow Fairy, meg mivel épp elfogyott a Let the Good Times Roll arctisztítóm, belőle is kellett utánpótlás. Ezeket nem mutatom be ismét, inkább nézzük az új felfedezettjeimet!




2015-02-05

Things I Love Thursday #5

Bár az élet továbbra sem habostorta, apró örömök mindig akadnak. A legkevésbé kellemes percekre mindig ott a könyv, a zene meg a Google street view.


+ céklaturmix, kiviturmix, csak úgy magukban, vízzel
+ üres szennyestartó! - nálunk ez elég ritka, pedig csak kettőnk ruháját kell mosni, szóval ilyenkor örömtánc és pezsgőbontás
+ Bagett nálunk volt pár napig
+ Lush Prince Charming tusfürdő
+ véget ért a világ leghosszabb hónapja
+ egy év után lecseréltem a default háttérképemet a telefonon (New York volt, eddig eszembe se jutott váltani), rohadt nehéz lesz kitalálni, hogy mire állítottam át
+ egész hétvégén ki se tettem a lábam a lakásból, isteni volt!
+ megint kihoztam a könyvtárból pár könyvet, elvileg lesz egy odavágós is köztük, most pont ilyenre van szükségem
+ van végre használható szemhéjtusom (Lovely), ezerszer könnyebb ezzel vonalat húzni, mint egy filcessel
+ Claptone: No eyes feat. Jaw (MYNGA remix) - bocsi azoktól, akiknek nem fekszik a négy negyed
+ Velence vízjele - bár a könyv annyira nem, de amit kiváltott belőlem, az durva
+ és ha már könyv és Velence, a VII. Olivér gyógyír mindenre, Szerb Antal for president!

És felétek?

2015-02-02

Velence vízjele

Aljas húzás volt részemről - rám nézve - megvenni ezt a könyvet. Bár akkor még nem tudtam, miket fogok benne találni. Az írás maga nem igazán tetszik, eléggé öncélú, de nem annyira, mint amennyire az enyém most az lesz. Kicsit olyan érzésem volt, mintha egy szintet lépett Coelho egymás mellé rakott mélységesen mély mondatait olvasnám, a könyv szövegének a felét el tudom képzelni vintage-re filterezett fotókon Helvetica betűtípussal. Közben erősen lírai, énközpontú, de egy költőnek ezt csak nem róhatom fel. 
Én ezeket a sallangokat letéptem és félredobtam, mint egy karácsonyi ajándékról a csomagolópapírt, rohadtul csak a város érdekelt, abból is csak az, amit nem töltött meg az író/költő a Saját Igaznak Vélt Igazságaival. Arra egyáltalán nem számítottam, hogy a hatvanharmadik oldalon szadista módon elvezet oda, ahova... valószínű az én első utam is vezet majd, ha újra eljutok Velencébe. Nem hittem el, hogy mások számára is létezik ez a hely, többször végig kellett olvasnom ezeket a sorokat, hogy felfogjam. 

2015-02-01

Januári szépségposzt

Abból látszik, hogy milyen rohadt hosszú volt a január, hogy úgy érzem, ezer éve lökdösöm arrébb az üres tubusokat meg flakonokat, hogy a hónap végén összeállhassanak csoportképpé. Kezdem is velük, januárban magamhoz képest eszméletlenül sok mindent elhasználtam, kérlek, veregessétek meg a vállam. Jövő hónapban azért nem kell ilyen teljesítményre számítani.
És ahogy 2014 végén ígértem, idén külön tálalom a kencés és a könyves havi zárásokat, az előbbibe bezsúfolom az üres flakonokat is (örömtáncot jártam, amikor végre belepakoltam őket egy zacskóba és kidobtam az egészet). 

Végeztem velük: