Szeptemberi könyves

Szeptemberben folytatódott a nyár, az életemben pedig folytatódott a pörgés, tele voltam programokkal, szívszaggatóan tökéletes nyári estékkel, délutánokkal, de inkább estékkel. Azt hittem, hogy sokkal többet fogok majd olvasni ebben a hónapban, de ez most is teljesen a háttérbe szorult, fel kell fognom, hogy jó idő=nemolvasás. És kevés idő is egyenlő nemolvasás.

BESZEREZTEM

Szvetlana Alekszejevics: Csernobili ima - Úgy tűnik, mazochista vagyok.

Lawrence Norfolk: John Saturnall lakomája - Félig-meddig hirtelen felindulás, a Csernobili imával jött együtt valami akcióból. De régóta érdekel, szóval nem mentegetőzöm.

Lauren Beukes: Moxyland - PuPitól kaptam, köszi PuPi! :)

Diego Marani: Új finn nyelvtan - Nikkincstől hasonlóképp. :*

László Móni: Lehetsz kivételes - Ezt pedig Dóritól. :)))

(Mindeközben én is megszabadultam két könyvemtől, A kérés művészetétől illetve az angol nyelvű Emmámtól - mégis mire gondoltam, amikor ez utóbbit beszereztem??)

ELOLVASTAM

Pacsovszky József / Pacsovszky Zsolt: Nő kutyával és holddal - Felkészülés Skóciára. Jaj. Annyira jó lehetett volna ez a könyv: csodás helyszín, izgalmas sztori, érdekes befejezés... de a stílus végig olyan modoros, a párbeszédek lehetetlenek, a szereplők meg... megint csak jaj. Bármennyire is akartam szeretni, a stílus miatt elhasalt nálam.
Nicholas Witchell: A Loch Ness-i szörny - Nem vártam tőle túl sokat, és nem is kaptam tőle túl sokat. Lényegében csak arról szól, hogy ki hol és miként vélte látni Nessie-t, ez pedig egy idő után elég unalmassá vált.

Félben levő könyvek
A Levelek Skye szigetéről újrázás, és gondolom, nem kell fejtegetnem az okát. :) A hónap első felében a Norvég erdő újraolvasásába fogtam bele, de még csak a közepe körül járok.

Elkezdtem A varázslókat, de sehogy sem haladok vele, egyszerűen nem rám van kalibrálva ez a könyv, tipikus eset, amikor nem jutnak el a mondatok az agyamig, mert vagy fura a szórend, vagy én nem tudom, egyelőre pihentetem, aztán hátha ráfanyalodok egyszer.
És van még a Lehetsz kivételes, ami egy jó kis nonfiction az énmárkaépítésről, igaz, eddig nem sok újat mondott, de még csak az egynegyedénél tartok.
Ezek alapján bízom benne, hogy az októberem eredményesebb lesz a befejezett könyvek mennyiségét tekintve. :)

Szóval ahogy a bevezetőben is írtam, extra klassz hónap van mögöttem, sok baráti találkozóval, borsulival (még nincs vége), kiruccanásokkal. Ahhoz képest, hogy idén szeptemberben nem voltam Velencében, legalább annyira jól éreztem magam, mint tavaly. :D

Hétvégén viszont hirtelen felindulásból átrendeztem a könyvespolcomat, és szín szerint sorakoztattam fel a könyveket. Juhúú! Majd valamikor le is fényképezem, de arra már nem volt kapacitásom.

(A kommentekre lehet, hogy kissé csúszva tudok csak reagálni.)