Amikor az első PKD könyvemet olvastam, arra gondoltam, ez egyáltalán nem nekem való, esélytelen, hogy még egyszer a kezembe vegyem az író bármelyik agyszüleményét, aztán végül úgy döntöttem, megpróbálkozom vele még egyszer, mivel azóta én is változtam, meg az érdeklődési köröm is bővült picikét.
Gondolom nem árulok el nagy titkot, hogy a történet a jövőben játszódik, ez a világ - annak mondom, aki nem olvasott még Dicktől - olyan, amilyen szerintem nem lesz, tehát autók röpködnek, és kitágult koponyájú emberek mászkálnak az utcán. Az alkoholfogyasztás illegális, helyette jóféle szintetikus cuccokat szednek marokszámra az emberek, hogy elviseljék a valóságot.
Ebben a világban élnek együtt a Régiek, az Újak és a Szokatlanok, akik közül az Újak állnak a társadalom élén, a Régieknek esélyük nincs arra, hogy feljebb jussanak. Egy Régi, Nick Appleton a főhősünk, aki Az Alkohol segítségével egy szép napon ráébred arra, hogy mekkora elnyomásban él, és csatlakozik az ellenállókhoz. Megismerkedik egy tizenhat éves kiscsajjal, Charley-val, és totál belehabarodik, viszont pechjére ezzel nincs egyedül, mivel a fő-fő-fő világ ura, Willis Gram is szemet vet a leányzóra, így Appleton belekerül Gram célkeresztjébe. Közben híreket kapnak arról, hogy egy forradalmár, aki jó sok évvel ezelőtt eltűnt valahol az éterben, Provoni, a Föld felé tart vissza egy űrhajón, egy ismeretlen eredetű lénnyel, úgyhogy megy a tanakodás, hogy mit lehet tenni, mivel az idegen elpusztíthatatlan, ő maga viszont elég nagy rombolást tud véghezvinni, kérdés, hogy élni fog-e ezzel a képességgel. Gram nem kezeli túl profin a helyzetet, és igazából semmit sem, egy jellemtelen alak, aki másodpercenként változtatja a döntéseit, épp a hangulata, vagy a személyes érdekei alapján.
Azt nem tudom, hogy az író valamelyik művében kifejtette-e, hogy hogyan alakult ki ez az állapot, mármint arra gondolok, ami úgy általában a regényei alapját képezi, melyik fura szó mit jelent, de folyton úgy éreztem, hogy valamiről lemaradtam, és nekem kell összeraknom a kis darabkákat, mert persze Dick mindent úgy ír le, mintha magától értetődő lenne, ez engem mondjuk kicsit zavarba hozott. Persze, láttam a Különvéleményt kétszer, úgyhogy tudom, mi az a prekog, de azért elég sok fehér folt maradt. Nem akarom bántani Dicket, de tuti, hogy nem volt normális. (Röviden utánaolvastam, és elvileg tényleg nem.) Nemsokára elolvasom Lawrence Sutin Isteni inváziók című könyvét, amely a szerző életét mutatja be, azt hiszem, akkor majd világosabb lesz minden.
De hogy írjak egy kicsit még a Frolix-8 küldöttéről... Nagyon pörgős, folyton történik valami, viszont sosem tudtam, melyik "oldalra" álljak. Először drukkoltam az egyiknek, aztán kiderült, hogy az annyira mégsem lesz jó, szóval elég fordulatos, és alapvetően szeretem a diktatórikus környezetben játszódó történeteket, szóval én megkaptam, amit akartam. Félek, jó úton vagyok afelé, hogy teljesen megkedveljem PKD könyveit, de azt hiszem, előbb tényleg az életrajzával kezdem, hátha akkor jobban megértem, hogy honnan jött neki ez a nagy ufósdi-prekogosdi. Nemsokára jövök a poszttal arról a könyvről is!
A Frolix-8 küldöttét kiadja az Agave Kiadó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése