Mivel életem párja a Baljós árnyak bemutatásakor járt utoljára moziban (2001, azt hiszem), másfél évembe telt, hogy elcibáljam valami filmre. Végre beadta a derekát, mondta a múlt hét közepén, hogy akkor szombaton mehetünk, csak találjam ki, mire. Végignéztük a moziműsort, és komolyan nem találtam semmit, ami miatt képes lennék egy helyben ülni másfél órát vagy még többet. Aztán kiszúrtam Az éhezők viadalát, úgyhogy sprintben nekiálltam olvasni csütörtökön az első részt, hogy szombaton megkapjam a beígért mozit.
Azt nem tudom megállapítani, hogy itthon mekkora a hiszti Az éhezők viadala körül. Persze látom a molyon, hogy olvassák sokan, de például kissé ledöbbentem, mikor kiderült, hogy a bemutató után két nappal szombaton, este hétkor félig sem telik meg a terem a győri plázamoziban. Tumblr-ön ha beírom a bűvös "book" keresőszót, a képek fele, amit feldobál, a Hunger Games-szel kapcsolatos.
Eleinte nagyon nem tudtam elvonatkoztatni a Battle Royale-tól, hiszen nagyjából ugyanarról van szó: sok fiatalt bedobnak egy lezárt területre, hogy csinálják ki egymást. Nem arról van szó, hogy most akkor szerintem Collins ellopta az ötletet, csak lehetetlen nem észrevenni az egyezést, és jó darabig hasonlítgattam egymáshoz a két könyvet. Na, ezen már túl vagyok bőven. Az első részt elolvasva még nem éreztem, hogy rajongó lennék, aztán beültünk a filmre. Azt hiszem, mind a könyv, mind a film ereje a karakterekben rejlik. Olvasás közben sok szereplőt megszerettem, szinte kivétel nélkül mindenkit. A film által még Haymitch-et is megkedveltem, Katniss és Peeta mentorát, pedig a könyvben elég ellenszenves alak. Woody Harrelson viszont gondoskodott róla, hogy a mogorva, alkoholista pasi az egyik kedvencemmé váljon. Cinna, a stylist megint csak egy nagyon kedves szereplő, Lenny Kravitz szerintem ideális választás, bár olvasás közben folyamatosan Meleg Márkot képzeltem a helyére.:) Egyedül a Peetát alakító színésztől vert ki a hideg, nem tudok napirendre térni afelett, hogy ő kapta a szerepet, és ugyan már olvasás közben is Gale volt a befutó nálam, a film után teljesen egyértelmű volt hogy a "Team Gale"-t fogom erősíteni.
A mozizás során az a csodálatos dolog is megtörtént, hogy megnyertem a Futótüzet, vagyis a trilógia második részét. Mindent Lenny Kravitznek köszönhetek, a film előtti nyereményjáték kérdésére ő volt a helyes válasz, én meg tudtam, és gyors voltam, úgyhogy nyertem egy könyvet, és már azon is túl vagyok. Eleinte nem voltam úgy oda a Futótűzért, mint az első részért, de nagyon beindultak az események. Nem fogok spoilerezni, hátha valaki még nem olvasta Az éhezők viadalát, úgyhogy inkább csak annyit, hogy eleinte nagyon más ez, mint az első könyv, de aztán mégse. Tetszik ez a forradalmasdi, bár néha Katniss önfeláldozási hajlamai kicsit az agyamra mentek.
Na de most kikészülök attól, hogy még nincs a kezemben a harmadik rész, meg attól is, hogy a Catching Fire-t csak 2013-ban mutatják be a mozik. Bár nyilván akkor leszek leginkább becsavarodva, ha vége lesz az egésznek, most se nagyon van kedvem mást olvasni.
Azt hiszem, nálam erről ismerszik meg egy kedvenc könyv.
Azt nem tudom megállapítani, hogy itthon mekkora a hiszti Az éhezők viadala körül. Persze látom a molyon, hogy olvassák sokan, de például kissé ledöbbentem, mikor kiderült, hogy a bemutató után két nappal szombaton, este hétkor félig sem telik meg a terem a győri plázamoziban. Tumblr-ön ha beírom a bűvös "book" keresőszót, a képek fele, amit feldobál, a Hunger Games-szel kapcsolatos.
Eleinte nagyon nem tudtam elvonatkoztatni a Battle Royale-tól, hiszen nagyjából ugyanarról van szó: sok fiatalt bedobnak egy lezárt területre, hogy csinálják ki egymást. Nem arról van szó, hogy most akkor szerintem Collins ellopta az ötletet, csak lehetetlen nem észrevenni az egyezést, és jó darabig hasonlítgattam egymáshoz a két könyvet. Na, ezen már túl vagyok bőven. Az első részt elolvasva még nem éreztem, hogy rajongó lennék, aztán beültünk a filmre. Azt hiszem, mind a könyv, mind a film ereje a karakterekben rejlik. Olvasás közben sok szereplőt megszerettem, szinte kivétel nélkül mindenkit. A film által még Haymitch-et is megkedveltem, Katniss és Peeta mentorát, pedig a könyvben elég ellenszenves alak. Woody Harrelson viszont gondoskodott róla, hogy a mogorva, alkoholista pasi az egyik kedvencemmé váljon. Cinna, a stylist megint csak egy nagyon kedves szereplő, Lenny Kravitz szerintem ideális választás, bár olvasás közben folyamatosan Meleg Márkot képzeltem a helyére.:) Egyedül a Peetát alakító színésztől vert ki a hideg, nem tudok napirendre térni afelett, hogy ő kapta a szerepet, és ugyan már olvasás közben is Gale volt a befutó nálam, a film után teljesen egyértelmű volt hogy a "Team Gale"-t fogom erősíteni.
Na de most kikészülök attól, hogy még nincs a kezemben a harmadik rész, meg attól is, hogy a Catching Fire-t csak 2013-ban mutatják be a mozik. Bár nyilván akkor leszek leginkább becsavarodva, ha vége lesz az egésznek, most se nagyon van kedvem mást olvasni.
Azt hiszem, nálam erről ismerszik meg egy kedvenc könyv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése