2017-02-21

Most már tényleg nem veszek annyi könyvet!

Mire jók azok a könyvek, amelyeken legszívesebben páros lábbal ugrálnál, annyira idegesítenek? Arra, hogy olyan elhatározásokra juss, mint én a címben, például. Idén eddig nyolc elolvasott könyvből hét a saját példányom volt, és igazából kettő darab van köztük, amire azt mondom, hogy húúú de jó, hogy megvan otthon. A többi csak a helyet foglalja, és egyáltalán nem érzem magamat vagy az otthonomat többnek azért, mert birtoklom őket.


Éreztem már egy ideje, hogy felesleges annyi könyvet venni, de a türelmetlenségem hajtott előre; könyvtárba sem járok már vagy másfél éve, úgyhogy amit olvasni akartam, azt megvettem. Néha tudatosabban vásároltam, néha kevésbé. Az idei olvasmányaim között akadtak kiemelkedő darabok, némelyik meg csak szimplán oké volt, és amikor az utóbbiakat visszatettem őket a polcra, arra gondoltam, hogy 

MINEK NEKEM EZEK A KÖNYVEK? 


AZ UTOLSÓ CSEPP
Olvasom tegnap az Őrülten boldogot Jenny Lawsontól, jó, már eleve nyöszörögve vettem a kezembe, mert az azt megelőző alkalommal is visítani tudtam volna, annyira idegesített. Újabb fejezetnek állok neki, hátha... hátha ebben nem lesznek kitömött állatok, mert nincs annál unalmasabb, amikor egy amúgy is halál jelentéktelen mindennapi sztoriban egy kitömött állat a mellékszereplő. Tippeljetek, hogy volt-e benne kitömött állat.
Továbblapoztam a következő fejezet, ott megint valami agyfasz, aztán random kinyitom valahol, ahol épp elhangzik, hogy "Grönlandon éheznek", majd mindenféle szégyenérzet nélkül elárulja, hogy semmit sem konyít a földrajzhoz. Jó, jó, tudom, nem kéne ilyen véresen komolyan vennem ezeket az apróságokat, de biztos ti is ismeritek az érzést, amikor valaki elkezd idegesíteni, és onnantól csinálhat bármit a szerencsétlen, az őrületbe fog kergetni.
Bocsánat, ma eleve kicsit paprikás hangulatban vagyok, bár ahhoz képest szerintem egészen visszafogtam magam.

Megy fel ez is az eladó könyvek polcára, gondoltam, és azon nyomban megfogalmazódott bennem, hogy ez nem mehet így tovább.
1) Pénzt adok ki olyan könyvekre, amelyek nem tetszenek, ami tény, hogy akkor is fennállhatna, ha kevesebb könyvet vennék. Honnan tudhattam volna előre, hogy a Rekviem egy gyilkos asszonyért nem fog tetszeni, a Briliáns barátnőm meg a kedvencem lesz?
2) Helyet foglalnak a polcon, és én nem vagyok könyvgyűjtő. Napról napra próbálom csökkenteni az otthon fellelhető tárgyak mennyiségét, és egyelőre nem akarok több könyvespolcot beszerezni, bármennyire is jól néz ki egy rakás könyv a lakásban.
3) Nem szeretek bajlódni az eladásukkal. Ennek ellenére arra gondoltam, hogy egy posztban összegyűjtöm majd az eladó könyveimet (nem azokat, amelyekkel amúgy is rogyásig vannak az antikváriumok, hanem az újabbakat), hátha valaki pont azt keresi, amitől én meg akarok válni.


AZ AKCIÓTERV
Arról szerencsére már réges-rég leszoktam, hogy megvegyek egy már olvasott könyvet, csak azért, hogy meglegyen, így ezt legalább nem kell megfogadnom. :) Abban is egész jó voltam az utóbbi időben, hogy ne akarjak az összes friss megjelenésre lecsapni, ami egy kicsit is érdekel. De még van hova fejlődni, úgyhogy ha nagyon meg akarok venni egy könyvet, csak arra kell gondolnom, hogy mennyire fog zavarni, hogyha mégsem tetszik, mert akkor kezdődik elölről a fenti kálvária.
Vissza fogok iratkozni a könyvtárba, már össze is írtam egy szép listát, hogy mit szeretnék majd onnan olvasni. Lényegesen kevesebb könyvet vettem akkoriban, amikor sokat jártam oda, bár könnyen át tudok esni a ló túloldalára, mert úgy meg hajlamos vagyok elhanyagolni az otthoni olvasatlanokat. (Ez már egy következő körös probléma.)

A lényeg tehát: könyvtár, olvasatlanok és mellettük a kindle. Nem azt akarom megfogadni, hogy most iksz hónapig nullás hónapokat akarok zárni, csak a könyvtárazás és a fenti filozófia segítségével jóval kevesebb könyvet beszerezni. Jelenleg különösen taszít a könyvvásárlás gondolata, de voltak már ilyen időszakaim, nálam ez nagyon hullámzó. A feleslegessé vált könyvektől meg szépen megpróbálok megválni.

20 megjegyzés:

  1. nagyon ismerős a szitu. :))
    én odáig jutottam, hogy engem már az sem érdekelt, mi lesz velük, hova kerülnek. fel szoktak háborodni a kuka tetejére kitett könyvkupacokon, pedig valszeg aki kitette, annak már az utolsó utáni csepp is megérkezett. mondjuk nekem rengeteg volt az akciósan beszerzett meg antikváros könyv, azokért nem volt kár.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Eszembe is jutottál, emlékszem, hogy te már jó régen megcsömörlöttél a sok könyvtől, és rémlik, hogy már akkor is sejtettem, hogy majd egyszer nálam is eljön ez az időszak.

      Juj, a kukára kitett könyveken én is mindig kiakadtam, mert hogy hogy lehet kidobni könyvet, te édesjézus, de van az úgy, hogy már rohadtul nem tudod elvinni sehova, nem akarod másra rátukmáni a Twist Olivérjeidet, és ilyenkor az marad, hogy kirakod a szelektív mellé.

      Törlés
    2. végülis éppenhogy nem dobták ki, csak kitették, hogy vigye aki akarja.:)) a hajléktalanok meg a szegények szoktak örülni ezeknek.

      én most teljesen passzív vagyok az új könyveket illetően. várok mindig párat, de még csak nagy vonalakban sem tudom, mik jelennek meg. időnként mikor szembejönnek velem az újdonságok blogokon meg itt-ott, rájuk is csodálkozom rendesen, hogy nahát, nem is tudtam róluk. ez nagyban megkönnyíti, hogy ne vegyek feleslegesen könyveket.
      sőt, már a gr-ről is kezdek leszokni, mert az ismerőseim 80%-a olyan könyveket olvas, amik abszolút nem érdekelnek, és így hogy nem is figyelem, ki mit olvas, nem tudok hülyeségekre rákívánni.

      Törlés
    3. Most én is csak azokról a könyvekről tudok, amikbe véletlenül futottam bele, de még azokat sem akarom megvenni, amikre elsőre pedig felcsillant a szemem, hogy de jó, hogy végre magyarul is. Elértem a telítettségi pontot. :D

      Én szeretem, ha inspirálnak mások posztokkal, olvasásokkal, olyankor hirtelen még több kedvem lesz olvasni, de tény, hogy ezek a külső ingerek nagyon könnyen félreviszik az embert. Mondjuk nekem ez is időszakos, hogy mennyire kapom fel a fejem ezekre, jelenleg totál nem akarok várólistát bővíteni, és nem is vagyok túl fogékony semmire, de ezt kicsit átmenetinek érzem.

      Törlés
  2. Ismerős szitu - úgy látom, van az a pont, ami egyszer (többször?) beköszönt mindenki életében. Hihetetlen mód megkönnyebbültem a múltkor, amikor szanáltam köztük és 40 könyv elkerült tőlem. És igen, néha az eladást bajosnak éreztem én is, ezért döntöttem a könyvtári adományozás mellett(próbáld meg te is, ha mész beiratkozni, vagy ha olyan, akkor esetleg ilyen idősek otthona vagy kórház, ők is szívesen veszik). Én adott év végén rákukkantok a beszerzős polcomra és olyan átgondolom, hogy mi volt jó és mi nem. És minden évben volt több, amit baromira megbántam. Most, a havi 1-1 könyvvel eddig szuperül elvagyok, van kis öröm, jók is és közben fogynak a régiek, plusz az újaknak ott a könyvtár ha nagyon akarnám vagy az e-reader is. Szóval támogatlak :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azt hiszem, te indítottad el a lavinát a blogposzttal. :) Bár szerintem azért egyikünk sem tolja ész nélkül a könyvbeszerzést már egy ideje.
      A könyvek nagy részét odaadjuk egy könyvárusnak, viszont néhányat még megpróbálok eladni, mert tényleg vadiúj, hibátlan könyvek, aztán ha nem oké, akkor könyvtár lesz.

      Havi 1-1 könyv nagyon jól hangzik, talán így még jobban is örülsz nekik, nem? Nagyobb ajándék így egy könyv, mintha havi 5-10 becsúszna. Mondjuk a könyvfeszt körüli időszakra mindannyiunknál kíváncsi leszek. :D

      Törlés
  3. A 2017-es évem nekem is erről szólt eddig, igaz holnap átveszek egy régóta vágyott V.Woolf könyvet és egy svéd regényt, de alapos mérlegelés eredménye volt mindkettő.
    Éljen a könyvtárazás és a kevesebb impulzusvásárlás!
    (Amúgy az Őrülten boldogot és is felcsaptam a csere/eladó polcomra...).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Látom, megjött a Woolf. ;) Nem nullára szeretném csökkenteni én sem a beszerzéseket, csak nem megvenni mindent. Bár ebben a szellemben simán lehet, hogy a Ferrantét pl. nem vettem volna meg, aztán pedig mekkora szerelem lett. Nehéz szelektálni továbbra is, na!

      Egyébként alig várom, hogy újra a könyvtár polcai között bolyonghassak, olyan rég voltam már ott, de az illatra még emlékszem! :)

      Jaja, láttam, maximális tisztelet, hogy végigolvastad. :D (bár persze tudom, neked nem volt vele annyi problémád, mint nekem.)

      Törlés
  4. Ó, sok sikert és erőt kívánok a "fogadalmad" betartásához! :) Szerintem könyvtárból olvasni sok esetben jóval könnyebb, mert ami nagyon tetszik, előbb-utóbb úgyis beszerzed magadnak saját használatra is. :) Én legalábbis szintén ebben a körben mozgok, azaz saját - könyvtár - e-könyv. Eddig nagyon bevált. :) Szerencsére már leszoktam a hörcsög-effektről, most igyekszem az itthoni könyveimet pusztítani és megfontoltan vásárolni. Néha jó, ha az ember pihenőt tart. Annál jobban értékel majd egy igazán vágyott kincset!

    Sajnálom, hogy nem jött be az Őrülten, boldog, én legfeljebb majd könyvtárból tervezem, ha. Egyelőre még nem érzem úgy, hogy az én könyvem lenne. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi! :) Igazából megvan az erő, meg ebbe az irányba haladtam egy ideje, csak most elgondolkodtatott ez a néhány nem-annyira-nyerő olvasmány.

      Régen én is ezt csináltam, amit te, könyvtár, ebook, otthoni, de főleg könyvtár, és igazából teljesen jó volt az úgy! Szóval követem a példádat, és tényleg így nagyobb öröm lesz egy-egy beszerzés.

      Törlés
  5. De jó, de jó! Én is hasonló okok miatt kezdtem neki a szanálásnak, de még lesznek köreim, az biztos. A könyvtárba beiratkozáson is gondolkodom, az tart csak vissza, hogy akkor túl sok magyar könyvet vennék ki egyrészt (az angol rovására), másrészt pedig az itthoniakat is tényleg fogyasztani kellene, erre akarom a hangsúlyt fektetni inkább.
    Az eladás valóban macerás, de néha megéri kicsit foglalkozni vele, én most pl. három könyvet passzolok el így, és nagyon örülök neki. :)

    Az Őrülten boldogot meg tényleg dobd el! Nagyon így van, hogy ha valaki, valami elkezd idegesíteni, akkor annak annyi.

    Idén én is igyekszem megtalálni az egyensúlyt, hogy azért költsek is örömmel a hobbimra, de ne halmozzak fel minden szart. :D Három könyvem már lett februárban, de mind nagyon jó, és tényleg szerettem volna őket. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A szanálásnak sosincs vége :D Sőt, függővé tesz, ha az ember rákap.
      Jaja, az otthoni könyvek miatt ódzkodom én is kicsit a könyvtártól, de ha meg nem járok könyvtárba, akkor tényleg minden szart megveszek, ami megint csak nem jó.. ördögi kör mindkettő! :)

      Jó vagy, hogy elpasszolgatod a könyveket! Remélem én is, hogy ezt a néhány felgyülemlett példányt el tudom adogatni, csak nem akarok erre alapozni hosszú távon, mert így is van egy csomó szinte új könyvem, ami már fél-egy éve ott az eladó polcon, de senki se kéri (Enyém a vár pl. )

      Törlés
    2. Ha gonosz akarnék lenni, azért azt megjegyezném, hogy nem csodálom, hogy az Enyém a vár után nem kapkodnak! :D :D

      Törlés
    3. Igen, én sem vagyok meglepve. :D

      Törlés
  6. A könyvmolyok nagyon szeszélyesen szenvedélyes emberek.:)) Vagy lehet, hogy mindenkinek van olyan korszaka, hogy százszámra veszi a könyveket, utána meg nyögi az árát (tologatja, hogy már nem érdekli, jaj, de hülye voltam stb.), mint mondjuk én.:)
    Tényleg felszabadító élmény tud lenni a szelektálás. Én hülye azután jutottam el arra a pontra, hogy elengedtem párat, hogy elkezdték akciózni a Szandi csoportos könyveket - az életben nem veszik meg tőlem a Napkeringőt.:D Évekig viszont nem szeretem nézni őket a polcon, úgyhogy adomány lesz belőle. Tegnap majdnem leesett az állam, mert valaki jelentkezett a Büszkeség és balítélet meg a zombikért... mikor vettem, 6-7 éve?:D
    Ahogy olvastam a kommenteket, szinte vicces, milyen ördögi körökbe kerülünk - oké, nem veszek könyvet, legyen helyette könyvtár, de akkor meg az otthoniakkal nem haladok, ha nem járok könyvtárba, akkor viszont sokat veszek, jaj.:) Én is szeretnék visszairatkozni, de annyira jó lenne már egy értelmes mennyiségre (kb. 30) lecsökkenteni az itthoni olvasatlanokat. És, hiába vagyok már többnyire tudatos vásárló, így is "betokosodnak" néhányan, pl. a Dominó Iselin C. Hermanntól.
    Könyvfeszt. Addigra szeretném 70-re lecsökkenteni a várólistám (76 könyv van rajta jelenleg, ennyi csak összejön), és KEVÉS könyvet venni, de olyan nehéz ellenállni a tombolásnak, mert olyankor még az is könyvet vesz, aki egyébként egész évben nem szokott.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, a végletek játszanak nálunk. :) Vagy azonnal akarom a világ összes könyvét, vagy a könyvvásárlás gondolatától is undorodom.
      Nyugi, lehet, hogy többé úgysem lesz nyári Szandi akció :D fú de gonosz vagyok, de egyébként pont most jutott ez eszembe az egyik nap.
      Nálam az utóbbi hetekben 2x jelentkeztek A skarlát betűért, én meg így néztem, hogy nem lenne olcsóbb meg egyszerűbb antikváriumból? Le is szedtem ezeket az eladó könyveim közül, mert csak a nyűg van velük.
      A zombis könyvet te elolvastad? :D

      A könyvtár dilemma tényleg idegesítő, mert így nem lehet irtani az itthoni felhozatalt. Asszem most jutottam el az 50%-os olvasottsági szinthez, ez még messze van az ideálistól, úgy érzem. :D Viszont ha meg továbbra is vásárolok, ahelyett, hogy könyvtáraznék, megint csak nőni fog a magánkönyvtár. Hú mennyi betokosodott van nekem is! Van néhány, ami mindig eszembe jut, de ez ugyanaz, mint amikor egy elsőre aránylag kellemesnek tűnő feladatot elkezd az ember halogatni, és a végén már összeugrik a gyomra, ha rágondol. :D

      Könyvfeszt idejére én sem akarok könyvstopot hirdetni, kell tobzódnunk valamikor. :) Pont ma néztem egy külföldi könyves videót, ahol a csaj azt mondta, hogy ő nem bánja azt, hogy sok könyvet vesz, mert neki ez a hobbija. Más moziba járásra, fonalgombolyagra meg ki tudja, milyen egyéb hobbira költ, ő könyvekre, és ez így rendben van. Szerintem is. :)

      Törlés
    2. Fene tudja, mi lesz a Szandival, lehet, hogy még húzzák egy-két évig.
      A skarlát betűért? Hát ez jó.:)
      Igen, elolvastam a zombisat! Nem vagyok rá büszke, de vállalom. Elég sok szart olvastam el.
      Nálam 33% talán az olvasottak aránya, de ebben a teljes családi könyvtár benne van, a saját olvasatlanjaim olyan 140 körül vannak, viszont nem kevés van köztük, ami már kevéssé érdekel - de nem zavar, hogy ott van a polcon! Ez ám a nyűgösködés teteje.
      Jaj, az nagyon rossz! És amikor végre megcsinálod, közel sem okoz katarzist.
      Mindenkinek a saját meglátása szerint.:) Amúgy én is szeretem a sok könyvet, de most (vagy már) nyom a súlyuk, valamiért zavar, ha olyanok vigyorognak rám, amiket nem szerettem olvasni, de sok mástól nem válnék meg, mert kell, hogy elérhető közelségben legyenek, és vannak a nem zavarók, csak a várólistámról takarodjanak le.:)

      Törlés
  7. Teljesen meg tudlak érteni. Nálam tavaly kezdődött ez a "Muszáj annyi könyvet venni?"-érzés, és akkor kezdtem bele a tudatosabb vásárlásba. Ennek lett az eredménye, hogy magamnak 37 könyvet vettem tavaly, ami még így is lehet soknak hat, de ahhoz képest, hogy volt olyan év, hogy ez 100 fölött volt, szerintem már jó eredmény.

    Idén ezt még inkább igyekszem tartani, eddig csak négy könyvet szereztem be, egy előrendelésem van és szerencsére most én sem vagyok annyira oda, hogy sok könyvet vegyek. Inkább koncert- és színházjegyre költök többet. :D De azokra nem is sajnálom a pénzt.

    Szóval szerintem tök jó, hogy eljutottál idáig, tényleg mindenkinél van egy pont, amikor ez bekövetkezik. Persze itt is megvan az, hogy olyan úgyse lesz, hogy egyáltalán ne vegyünk könyvet, meg na, azért valamennyi könyv kell és kész, de azok tényleg legyenek olyanok, amiket szívesen látunk a polcon.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A 37/100 nagyon jó eredmény.:)

      Törlés
    2. Igen, elég látványosan csökkent nálad azért a beszerzések száma az utóbbi időben! :)

      Én is az élményekre költést preferálom inkább, és persze a könyv is élmény, de azt meg lehet oldani másképp is, ez a rengeteg tárgy meg frusztrál kicsit.

      Nekem szerencsére elég rövid ideig tartott a könyvvásárlós időszak, kb 2-3 év volt, amíg intenzíven kaptam/vettem könyveket, remélem, az idei év már más lesz egy kicsit. Pl. a recikről is leszoktam, mondjuk azokban legalább az a jó, hogy az ember egyből elolvassa őket. :)

      Törlés