Hogyan öltözik egy könyvmoly?

  Mert hát csajból vagyok én is, imádom a szép ruhákat, szeretek vásárolgatni a lányokkal vagy anyuval, szóval időnként előjön belőlem a hülye picsa, aki például akciótervet készít a Glamour-napokra, egyébként szerintem pont egészséges mértékben vagyok ilyen szempontból nő. Az évek során hatalmas mennyiségű ruhát sikerült felhalmoznom. Egy maratoni vasalással a nyarat kivéve simán elvagyok két hónapig, ami a felsőket és ruhákat illeti. Azt hiszem, csak egy fotó tudná érzékeltetni, hogy mekkora az a kupac, amelyet kizárólag a saját vasalatlan ruháim tesznek ki, rendszeresen találok köztük olyan felsőket, amelyeknek a létezéséről már rég elfeledkeztem, vagy mondjuk hazahoztam a boltból, kimostuk, és aztán azóta is ott tengődik az ominózus kupac alján. Mindennek ellenére rengetegszer éreztem azt korábban, hogy hiába töltöttem el fél órát reggel a szekrény előtt dilemmázva, az utcára kilépve mégsem voltam elégedett az összhatással. Rájöttem, hogy nem összevissza kéne vásárolni koncepció nélkül, mert abból tényleg az sül ki, hogy össze nem illő darabok tornyosulnak a szekrényemben. 

                    

 

  Úgy érzem, hogy mostanra sikerült eljutnom addig, hogy tudatosan induljak el shoppingolni, és a próbafülkében állva többször is felteszem magamnak a kérdést, hogy erre most tényleg szükségem van-e vagy csak azért akarom annyira, mert épp le van árazva, vagy tetszik a színe (nem számít, hogy már tizenöt másik barack árnyalatú felsőm van otthon). Tegnap például őrülten büszke voltam magamra, amikor az Árkádból egyetlen fehér kötött csősállal tértem haza, és nem vettem mást sem azért mert hirtelen megtetszett, sem azért, mert kell.
Illetve azt hiszem, végre kezd kialakulni a saját stílusom, igaz, vannak fellángolásaim bizonyos színek és egyes aktuális trendek iránt, de a többi talán lassan állandósul. Rá kellett jönnöm, hogy nagyjából öt-hat éve minden ősszel ugyanazt a sötétkék csőfarmert (NEM sztreccs!) veszem meg, elsősorban a H&M-ben (sajna nálam egy évig bírja egy farmer átlagosan), enélkül már nem is lenne teljes a ruhatáram. Aztán amióta nekiálltam hidegben és - egyelőre - nem túl hosszú kabátban biciklizni, kénytelen vagyok hosszabb felsőket, blúzokat hordani, amit szépen be is tűrök a farmerbe és láss csodát: tök jól néz ki, főleg egy szépséges övvel.

Ez például szerintem tökéletes:

Imádom még a fekete leggings-ruha/hosszú felső párosítást is. Tavasszal balerinacipővel, ősszel meg csizmával. Mondjuk a nem túl rövid ruhákat szeretem színes, élénk harisnyákkal is hordani.  A kedvenc cicás ruhámat egyszerűen meg kell mutatnom (gallér az nincs hozzá, anélkül szebb is szerintem):

Ez amúgy szintén egy H&M-es csoda, az a helyzet, hogy a ruháim elég jelentős része onnan származik. Kedvelt lelőhelyeim ezen kívül az angol turik, rengeteg csodás darabot szereztem már ott. Emellett sok eredeti brit ruhával is büszkélkedhetem, hála a nővéremnek, aki soksok éve Angliában él, és vagy megörököltem tőle ezt-azt (pl. egy csodás drapp Benetton ballonkabátot, vajon nem bánta meg azóta, hogy nekem adta?), vagy ajándékba kaptam, vagy én magam importáltam az Egyesült Királyságból. Felidegesíteni akkor szoktam magam, amikor az angol turkálóban szembejön egy felső, amivel én is rendelkezem, mert Angliában vettem, és tudom, hogy az a márka csak ott található meg. Ilyenkor előtör belőlem az irigy kutya, és legszívesebben megvenném a turis verziót is, csak hogy másnak ne lehessen ugyanolyan, de aztán erről le szoktam beszélni magam. :) 

Van még néhány szerelmem egyébként. Családi örökség, hogy odavagyok a táskákért, ez a zöld itt lejjebb nagy kedvencem például. Most egyelőre leálltam a táskavásárlással, rengeteg van már így is. Csak az a baj, hogy a boltokban is rengeteg gyönyörűséget látok, és nehéz ellenállni. Vagy például ott vannak a sálak és kendők: soha nem elég, legszívesebben minden nap újat vennék fel. Mondjuk egy ilyen csíkos pont hiányzik a gyűjteményemből.

                             

Amúgy az egyszerű, de azért nőies összeállításokra szavazok, imádom a fehér trikó/póló-farmer/sort kombót, a csíkos felsőket, a türkizkéket és az időtálló darabokat. Néhány gyönyörűség:

Ó és az új kedvencem: egy vastag fekete keretes (nem az a klasszik, annál szerintem szebb) szemüveg! Egyrészt végre nem fáj a fejem, másrészt meg most már tényleg igazán bookworm-nek nézek ki.:)

A sort még folytathatnám cipőkkel, kiegészítőkkel meg még sok mindennel, ami épp eszembe jut, de most rajtatok a sor.
Meséljetek ti is! Mik a kedvenc ruhadarabjaitok, miben érzitek magatokat a legjobban?