Augusztusi kedvencek és könyves zárás

Na, MOST van ősz, kezdődhet a nyafogás! Én nem teszem, mert a szeptember a kedvenc hónapom, ilyenkor vagyok elememben, de már az augusztus végét is igazán hangulatosnak tartom, főleg, ha ilyen hűs, mint idén. Meleg teát azért még nem ittam, annyira nem állunk rosszul. :) Én még azért bízom a sortos-szoknyás napokban. 

A könyvek terén sokkal jobban alakult a hónap, mint júliusban. Befejeztem A tigrist, ami a távol-keleti orosz környezettel teljesen levett a lábamról. Folytattam a Kleopátra lányával Michelle Morantól, sejtettem, hogy nem fogok csalódni, mivel a Nefertitit is imádtam, de ha lehet, ezt még jobban szerettem, pedig nem is Egyiptomban játszódik, hanem az ókori Rómában, és ez nem tartozik a kedvenc helyszíneim közé, Moran mégis képes volt olyat alkotni, hogy oda legyek meg vissza. A Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei nagyon jól indult, a misztikus hangulat az első egyharmadban teljesen felcsigázott, de aztán kicsit bugyuta lett az egész, mintha a könyv két felét két különböző szerző írta volna, így nem hiszem, hogy a második részt is el fogom olvasni, kár érte. 

Jött néhány nagyon nemszeretés, köztük két félbehagyás, a Caitlin Moran (még egy Moran!) meg az Ókút, az előbbiről írtam, az Ókúttal meg az a helyzet, amit már korábban is éreztem Szabó Magda "felnőttkönyveinek" olvasásakor, hogy mintha nem ugyanazt a nyelvet beszélnénk. Idegesítenek a mondatszerkezetei, az jut eszembe róluk, mint amikor felébredés után rögtön el kell kezdenem összetett mondatokban beszélni, de egy csomó szó nem jut eszembe, ezért másokkal pótolom, ráadásul teljesen hülye szórenddel párosítva. A pöttyöseiről még nem tettem le, hiszen az Abigél az egyik kedvenc könyvem. Elif Safak Szerelemjéről pedig esküszöm, rittyenteni fogok egy rövid posztot, mindenkit óva intek a regénytől, és nehezen hiszem el, hogy Az isztambuli fattyút is ő írta. A The Girl With the Dragon Tattoo angol nyelvű újraolvasása még folyamatban van, de meglepően jól haladok vele, illetve globálisan mindent értek, pedig elég homályosak az emlékeim a történetet illetően. Szerintem ha végeztem vele, be fog kerülni a kedvenc könyvek közé. Végül pedig sikerült befejeznem még augusztusban a Tolvajok telét (David Benioff), amit teljesen hirtelen felindulásból hoztam el a könyvtárból, valami depresszív, wannabe-monumentális műnek hittem. Hát nem az, de örök élmény, az biztos, csodálatos ötlet néha olyan könyveket olvasni, amelyekről azt hittük, nem is akarjuk őket. Ő a hónap legkedvencebbje. 

Könyves képem nincs, viszont teljesen belezúgtam ezekbe a képekbe.

Két zenét hoztam, az egyik ősrégi, a másikat pedig csak néhány napja fedeztem fel, de érzem, hogy jó lesz, már rengeteget hallgattam.
Volt néhány durcás napom mostanában, és amikor már nagyon elegem volt mindenből, akkor fülhallgató be, és mehet a Farewell to the Fairground.

A másik dal a Washed Out nevű együttesé, aminek a neve valamelyik nap az agyam hátsó szegletéből szivárgott elő. Az All I Know eredeti verziója is szuper, de a Moby-féle remix még szimpatikusabb, igazi nyárbúcsúztató szám - nekem.

Van még itt sok-sok videó, ami nem zene. Essiebuttonról már tettem említést, ő a kedvenc YouTube-beauty bloggerem, imádom a videóit. Vlog csatornát is üzemeltet, ami sokszor kicsit túl sok kutyasétáltatást és teakészítést tartalmaz, most viszont belevágtak egy skandináv road tripbe, ami ha minden igaz, ma ért véget, tegnap került fel az utolsó videó. Londonból indultak autóval, onnan Hamburgba, aztán Dánia, Norvégia, Svédország, majd megint Dánia. Először nem is akartam nézni, aztán teljesen rákattantam, újra elkapott a mehetnék, bár az mindig bennem van, csak néha jobban, néha kevésbé. Azóta is Dánián pörgök, illetve a hygge-n, ami ez:

A hygge kifejezés úgy tudom, a norvégoktól származik, de a dánok használják előszeretettel. Lefordíthatatlan, magyar szót biztos nem tudnék rá mondani, de a lényeg, hogy valami kellemes érzés, ami akkor önt el, amikor olyan légkör vesz körül, ami melegséget áraszt, például a gyertya szép fénye, a barátaid jelenléte, vagy megvitatni az élet kis és nagy dolgait egy asztal körül, az is hygge. Szóval értitek. Mindenesetre ha szeretitek a skandináv kultúrát, ajánlom essiebutton vlogjait a kis körtúrájukról, én egy idő után már minden nap remegve vártam az új részt, sajnálom is nagyon, hogy hazamentek, London nem annyira érdekes.:)

A bjúti kontent most épp annyira nem hoz lázba, de azért egy-két dolgot felsorolok sebtiben. A körömlakkozást illetően jelenlegi kedvencem a mindkét kézen más színű lakk-felállás. Nem igazán tetszett sosem az a megoldás, hogy a gyűrűsujjak más színűek, mint a többi, az meg néha unalmas, hogy mind ugyanolyan, úgyhogy gyakran kötök ki emellett, persze előtte gondosan kiválasztom a színeket. :) Egyforma textúrájú (krém finish főleg) illetve színben harmonizáló lakkokat keresek, és ilyenek születnek:

Egyéb kencekedvencem a hónapban a jólbevált kókuszolaj, isteni a finomítatlan verzió illata, nem tudok betelni vele. Illetve rájöttem, hogy bármennyire durva szemcsés ez az Ocean Salt arcradír, és hiába van benne szesz meg limelé, nemhogy kárt nem tesz a bőrömben, de a lehető legjobbat hozza ki belőle. Heti egynél többször azért nem használom, illetve tuti akkor sem használnám, ha érzékeny bőröm lenne, de mi ketten nagyon egymásra találtunk, most igazán - habár már november óta megvan.

 

A hónap legtöbbet használt sminkterméke pedig ez a Catrice pirosító volt, ami nekem egyaránt megfelel kontúrozáshoz és pirosításhoz is - kontúrozni inkább pirosba hajló színekkel szeretek, a bronz árnyalatok nagyon elütnek a fejemtől. Mindehhez az örök kedvenc Real Techniques Multi Task brush-t használom, ami tudom, hogy messze nem egy kontúrecset, de rám kimondottan jellemző, hogy kb egyik ecsetemet sem arra használom, amire való.

Négy könyvet szereztem be a hónapban, de mivel kettő csere volt, ezért kettőtől meg is váltam. Az Enigmát és A hajnalra várvát cseréltem, a Tündérkrónikák első két részét pedig használtan vettem egy molytárstól. Úgy érzem, érik egy újraolvasás. 

A többiek pedig:
Amadea
Catriana
Horsegirl
Nikkincs
Nita
PuPilla
Theodora
Zakkant

Holnap elolvasom az ő posztjaikat is, most viszont bevackolom magam az ágyba, és megpróbálom kialudni a frontot.