Jeff VanderMeer: Expedíció

Azzal kezdődött, hogy megláttam a borítót a burjánzó növényeivel, türkizes-zöldes színeivel meg a maga minimalista szépségével, és éreztem, hogy kell nekem ez a könyv. Nem kevésbé volt csábító az Expedíció mint cím, holott nem rajongok azért, ha a fordító önkényesen - vagy felülről érkező nyomás hatására - megváltoztatja egy könyv címét. VanderMeer eredetileg az Annihilation (=megsemmisítés) nevet adta a Déli Végek trilógia első részének, és ha jól emlékszem, a többi kettő címe is A betűvel fog kezdődni, bár tudtommal a magyar verziók nem követik majd ezt az irányelvet.
Közel áll hozzám minden, ami felfedezés: az érintetlen, vagy a szereplők számára még ismeretlen helyeken való bóklászás és az idegpályák vele járó bizsergése, a vágyott hely megpillantása és az ahhoz kapcsolódó meglepetések, kavargó érzések - ezek azok a percek, amelyek az embert egész hátralevő életére meghatározzák, de az is lehet, hogy csak én tulajdonítok neki ekkora jelentőséget. 

Tény, hogy az X Térség, ahová a négytagú, kizárólag nőkből álló tudóscsoport ellátogat, nem egy olyan hely, ahová az ember szívesen utazik kipihenni az éves fáradalmakat, főhősünket, az introvertált biológust mégis hajtja valami, hogy a tizenkettedik expedíció egyik tagjaként ellátogasson erre a rejtélyes, elvileg környezeti katasztrófa sújtotta területre. Vele tart egy antropológus, egy geodéta és egy pszichológus, ez utóbbi feladata, hogy hipnotikus képességeit bevetve kordában tartsa a társaságot. Nevek nincsenek, mert az itt nem számít.

A határ átlépése után elég hamar követik egymást a hátborzongató események, van itt egy-két meglepetés: például a Torony, amire senki nem számított, mert egy térképen sem szerepel, és egyébként egy alagút, de a biológusunk valamiért mégis toronyként tekint rá. Holott van egy világítótorony is nem messze, és lássuk be, arra mégiscsak jobban illik ez a szó. A borzongató, horrorfilmbe illő hangulat már az expedíció elején megmutatkozik, és az események előrehaladtával csak terjed a libabőr az ember karján. Nem elég, hogy az X Térség teljesen kiszámíthatatlan, kihalt és csurig van furcsa jelenségekkel, a négy nő között is nagy a feszültség, roppant ellenségesek egymással. A nőkkel csak a baj van, nem tudom, ki lehetett az értelmi szerzője az ötletnek, hogy egy kizárólag nőkből álló csoport majd jó lesz ott együtt... Közben fenyegetően telepszik rájuk a korábbi kutatócsoportok kudarca, a néhány visszatérő furcsa viselkedése - akik közül az egyik történetesen a biológusunk férje.

Többször eszembe jutott a Kocka című film, igaz, a környezet eléggé különbözik az X Térségtől, de a sajátos törvények és jelenségek miatt talán lehet párhuzamot vonni a két történet között. A sok rejtélyeskedés és megmagyarázhatatlan esemény pedig felidézte bennem a Lostot, életem sorozatát, és ha azt meg lehetett velem etetni, akkor ezt a könyvet is meg lehet, csak nekem nehogy olyan idióta véget kerekítsen VanderMeer a trilógiának, mint amilyet a szerencsétlen sorozat kapott. Magyarázatot nem nagyon kapunk az első részben, az olvasó kénytelen elméleteket gyártani, bár én inkább csak ültem kukán, és arra gondoltam, hogy de jó lesz, ha majd megjelenik a többi rész, mert én most ezzel nem sok mindent tudok kezdeni. A vége felé amúgy is nagyon elszállt az író fantáziája, amit a földhözragadt énem nehezen tolerál, épp emiatt jobban szerettem a könyv első felét, és bízom benne, hogy a második és harmadik tartalma számomra is kedvező lesz, illetve hogy kapunk valami kézzelfogható okosságot a kezünkbe, amitől majd nyugodtan tudunk aludni.

Azt azért sajnáltam, hogy 170 oldalban lerendezte az író az első részt, én még elolvasgattam volna, meg bóklásztam volna a biológussal többet is. Így viszont legalább türelmesebben, figyelmesebben olvastam, főleg ha összehasonlítom az egyik akkor épp aktuális olvasmányommal, Franzen Szabadságával és annak 630 oldalas terjedelmével. Az Expedíciónak minden szavát ittam, és közben igyekeztem felkészülni a felkészülhetetlenre. Meg boldogan nézegettem az ötletes, X-alakban kivágott borítót, amely alól felsejlik a furcsa színű növényekkel tarkított X Térség.

A könyvet kiadja az Agave.