A 2014-es évet két meglehetősen lájtos könyvvel zártam, tökéletesen kiegészítették a lazulós-semmittevős napjaimat, egy kicsit pihentettem is mellettük a Mindenemet, amit már csak azért sem fogok abbahagyni, ne is reménykedjetek!
A hobbit első részének megtekintése után eldöntöttem, hogy annyira tetszik ez a film, hogy kivételesen megvárom a könyv olvasásával a harmadik rész vetítését, mert sejtettem, hogy a vásznon nagyobb élményt nyújt nekem ez az egész, mint papíron.
Lelövöm a poént: jól sejtettem. A babó valódi mese, az én példányomat még illusztrációk is tarkítják, és a halálozások és csaták ellenére a nyelvezetéből egyértelműen kikövetkeztethető, hogy kiskorúaknak készült. Bár az infantilis megnyilvánulás egyáltalán nem áll tőlem távol, a mesékbe nem tudok szívvel-lélekkel elmélyedni, ezt a mostani élményt a filmélmény maradványai javították fel. A régi fordítás kínál néhány megmosolyogtató szót, a kedvencem Nyelem és a szívemnek szottya, szerintem nem nehéz kitalálni, hogy kihez fűződnek ezek az elnevezések. De vannak itt manók (ők a goblinok vagy koboldok), warfok (orkok), tündérek, ellenben a Mr. Bagginst nem sikerült lefordítani magyarra.
Gondolom, azt sokan tudjátok, hogy a forgatókönyv egy erősen kiszínezett változata az alaptörténetnek, tehát A babóban nincs egyetlen nő sem például, se Legolas, se madárszaros varázsló, de legalább választ kapunk arra, hogy azok a nyamvadt sasok az első rész végén miért csak egy távoli szikláig vitték el a társaságot, mert biztos nem én voltam az egyetlen, akiben felmerült, hogy basszus, ha már egyszer ott lóg a kezükben a sok törp, akkor mehettek volna egy kicsit tovább is, plusz azért azt is köszi, hogy mászhatnak még le arról a hegyről is.
A két "platform" különbözősége miatt akad némi ellentmondásosság a filmben, jellemző példa erre a beszélő sárkány, ami a könyvben - meséről lévén szó - teljesen rendben van, az epikus trilógiának szánt filmes változatban viszont elég nevetséges és oda nem illő jelenség. Azért a (nem létező) karácsonyi hangulatomhoz egészen passzolt ez a könyv, de számomra az egész egy elég silány stílusban megírt mese (nagyobb) gyerekeknek, és az ilyen típusú műveknek nem én vagyok a célcsoportja.
Új kedvenc könyves pasim van! Lord Maccon maga a tökély: a vadság, az arrogancia és az odaadás tökéletes kombinációja. Egyébként skót, kíváncsi lennék a szép akcentusára is. Alexia Tarabotti kisasszony egy kicsit idegesített, túl sok nekem, de ezt félretéve azért ő is egy szerethető karakter.
Kezdem egyre inkább megszeretni az urban fantasyket, főleg, ha a fantasy urban része egyedülálló, szokatlan és vonzó. Lélektelen hölgyszereplőnk egy másik 19. századi London lakója, ahol teljesen megszokott a vámpírok és a farkasemberek jelenléte, de Alexia mediterrán bőre és hajadonsága 25 éves létére annál kevésbé. A történetbe szépen beszivárog a steampunknak mondott valami, ami nyilván sokunk szívét megdobogtatja, akárcsak a romantikus vonal, ami szerencsére minden cukrosságot és drámát mellőz, ennek köszönhetően még engem sem borzasztott el.
Kezdem egyre inkább megszeretni az urban fantasyket, főleg, ha a fantasy urban része egyedülálló, szokatlan és vonzó. Lélektelen hölgyszereplőnk egy másik 19. századi London lakója, ahol teljesen megszokott a vámpírok és a farkasemberek jelenléte, de Alexia mediterrán bőre és hajadonsága 25 éves létére annál kevésbé. A történetbe szépen beszivárog a steampunknak mondott valami, ami nyilván sokunk szívét megdobogtatja, akárcsak a romantikus vonal, ami szerencsére minden cukrosságot és drámát mellőz, ennek köszönhetően még engem sem borzasztott el.
Kikapcsolós könyv, nem kell túl komolyan venni. Ahogy nézegetem az értékeléseket, a komolyabb műveken edződött olvasótársaim is örömmel olvasták, mert bármennyire is szórakoztató irodalom, a szerző levesz minket a lábunkról az intelligens humorával, a remek karaktereivel, meg úgy általában a könyv hangulatával. Egyszer majd folytatom a sorozatot, első körben elég volt az első rész, aztán tudom, hogy majd úgyis rákívánok a többire.
Különben csak engem irritál ez a csaj a borítón?
A Soulless nekem is nagyon tetszett, tavaly olvastam valamikor év elején, de emlékszem jó sokat röhögtem rajta :)
VálaszTörlésEngem Alexia nem, de a családja meg az a félkegyelmű kalapmániás barátnője roppantul idegesített. És hát igen, Lord Maccon meg Lord Maccon,, egyetértünk :)
Olvasd el a trilógia másik két részét is, engem meglepett hogy ugyanolyan vicces és izgalmas mindhárom kötet, mert trilógiáknál a szerzők ritkán tudják tartani ugyanazt a színvonalat.
Nem trilógia, mert 4 része van, csak magyarul még kiadás előtt áll a 4.
TörlésJó, hát tény, hogy Alexia családja is megér egy misét. Hülye muglik. :D
TörlésOlvasom majd, előbb utóbb, különben most már kezdek megkavarodni, mert angolul elvileg 6 rész van (abból az egyik a 0,5-ödik), de nem tudom, hogy mennyi ezekből a fő vonal és mennyi a spin-off.
Öt részes a Soulless, a spin-off lesz még 2 rész, de az még nem jelent meg. :) Itt a legvilágosabb sztem: http://www.fantasticfiction.co.uk/c/gail-carriger/ A Parasol Protectorate a Napernyő Protektorátus (5 rész + az a Curious Case, de az csak vlmi e-novella), és a Custard Protocol lesz a spin-offja. A Finishing School sorozat pedig Carriger ya-ja. :)
TörlésÁj szíí, köszi, bocs, hogy ilyen értetlen vagyok! De jól tévedek, hogy magyarul három jelent meg az ötből, ugye? :) A Finishing Schoolra is kíváncsi lennék, még akkor is, ha YA, szimpi ez a Carriger néni.
TörlésEz nekem is új infó volt, kösz lányok a felvilágosítást :)
TörlésRemekül szórakoztam a babós felpaprikázódásodon, bocsi :D :D Igen, ez jóval inkább mese, mint a GyU, egész más a hangulata, elbeszélésmódja is. Én nagyon szerettem, de tény, hogy kb. 10 évesen ismertem meg, és az egész más életkor hozzá. Elvarázsolt, ez volt az első fantasy-elemekkel tarkított mese, amit olvastam szerintem. Többször is újra elővettem, még valami "olvasási versenyen" is részt vettem a könyvtárban amiben ez volt az egyik könyv :D
VálaszTörlésÉs képzeld, én is ezt a fordítást olvastam :D Nyelem, babó, Mr. Baggins és szívemnek szottya XD később nekem a "hobbit" szóhoz volt nehéz hozzászokni :) :) :) A Hobbit filmeket még nem láttam, de tervezem. :)
Soulless: az intelligens humor, szofisztikált stílus és kacagtató karakterek maradnak később is, én merem ajánlani, hogy folytasd nyugodtan. Amadea elnevezte agylöbbölőnek, és tényleg az :D Én már alig várom a spin-off folytatásokat, márciusban jön egy. :) és még manga-olvasásra is rávett ez a sori :D Egy szavazat a görbült nőci mellett, nekem tetszik, van benne valami kígyósan sejtelmes :D
Annyira nem szerettem volna paprikásnak tűnni, de örülök, hogy jól szórakozol nálam :D
TörlésTök jó, hogy ilyen korán találkoztál A babóval, nekem senki nem szólt anno, hogy ilyen létezik, amíg nem volt GyU film, addig azt sem tudtam, hogy van ilyen. :)
Olvasási verseny:D Amúgy szerintem nincs gond a fordítással, de azt a mai napig nem értem, hogy a magyar fordítóknak mi bajuk az elf szóval. :)
Agylöbbölő, tényleg... :) Akkor a negyedik rész már spin-offnak számít (Heartless) ? Mostmár tényleg nem vágom.:)
Hát csak olyan aranyosan felháborodott volt akkor :D érted ;)
TörlésAnyukám ismertetett meg vele, ő adta a kezembe, és élveztem, még együtt is olvastuk akkor.
Az olvasási versenyben ki volt jelölve 2-3 könyv, és utána voltak róla kérdések. :)
Nem, a Heartless még nem spin-off, ld. előző kommentem. :)
De jó, hogy anyukád ilyen tájékozott volt annak idején, bár én sem panaszkodhatom, a Pöttyös Pannikat meg hasonlókat is szerettem. :)
TörlésÉn 3 éve olvastam A hobbitot, akkor nagyon-nagyon szerettem. A filmek közül még az első rendben volt, a másodiknál kicsit kilógott már a lóláb, a harmadik pedig nekem hatalmas csalódás volt.
VálaszTörlésA Lélektelent én is szerettem, bár azóta sem olvastam a folytatásokat, na majd talán idén. :)
Nekem is csak az első film tetszett, de az mondjuk nagyon. A másodikból pl. szinte semmire nem emlékszem, csak hogy milyen oda nem illő volt a sárkány beszélő képessége:) A filmben az amúgy a fő csalódás, hogy látszik, hogy totál arra mentek rá, hogy minél több lóvé legyen belőle, ez meg legalább annyira illúzióromboló, mint hogy Dumas regényei azért olyan hosszúak, mert a szavak száma alapján kapta a pénzt értük.
TörlésAz első könyvhöz nem igen tudok hozzászólni, Tolkien eddig teljesen kimaradt nekem.
VálaszTörlésA Soulless-t nagyon bírtam, tökéletes kikapcsolós könyv és nem is akar több lenni, annak viszont nagyon jó:) A két főszereplő szócsatáin jókat nevettem és Lord Maccon valóban kellemes elegye annak, ami minket levesz a lábunkról. A folytatást a vcs-be válogattam be, de csak cserecsapatos, viszont szerintem sorra is fogom keríteni.
Csak halkan súgom, hogy a rajongók ne hallják, de szerintem nem vesztettél sokat :)
TörlésIgen, nagyon szórakoztató, ahogy ezek csipkedik egymást, Lord Maccon meg nagyon kellemes férfi :)
Nekem A babó kamaszkori olvasmányom, de bosszankodtam eleget, hogy nem passzol a stílusa a GYU-éval. 'madárszaros varázsló' - ezen jót nevettem most, de tényleg olyan, szeginy Radagast.
VálaszTörlésA filmekről - különféle háttérjegyzeteket, függelékeket, a GYU előzményeit (amit el is lehet olvasni a GYU végén, mármint az én régi kiadásomban így volt) dolgozták bele a sztori és gyúrták 9 órás monstrummá. Elvakult fan vagyok, nem bánom - tegnap előtt pl a második részt néztem újra, a bővített változtatot :D
Gail Carriger sorozatát csak ajánlani tudom, nagyon szórakoztató!! (Az utolsó részek annyira nem tetszettek, úgy rémlik mert a kiadó eléggé eltolta a 4. megjelenését, és homályba vesznek az előzmények :/ )