2015-07-22

A legújabb bűnös élvezetem

Egyszer már összeszedtem a én kis guilty pleasure regényeimet, egy kategória viszont kimaradt, talán azért, mert nem érzem annyira bűnösnek azt az élvezetet. Én nem tudom igazán hova sorolni ezeket a könyveket, nyilván szórakoztató irodalom, de számomra mégsem igénytelen. Engem nem idegesít, ha egy izgalmas történet minden porcikáján érzem az információadagolás tudatosságát (a következetlenség viszont kikészít), van, aki pont ebben jó. És aki ebben , annak a könyveit én szívesen elolvasom, mert szeretek izgulni, nyomozni, konspirálni, és nem csak akkor, ha a sztorit egy szofisztikált skandináv köntösbe csomagolták. 


Szerintem ennek a kategóriának nem igazán van egzakt neve, de én thrillerbe hajló kriminek vagy krimibe hajló thrillernek mondanám, és ide sorolnám Gillian Flynn könyveit, vagy mondjuk a Mielőtt elalszom-ot (ami ha jól tudom, nemrég megjelent Amnézia címmel is), esetleg A lány a vonaton-t, igaz, ezt még pont nem olvastam, de most már tudom, hogy muszáj lesz! 
És ebbe a kategóriába tartozik az Amíg a lányod voltam, ez a regény ébresztett rá arra, hogy tulajdonképpen én teljesen odavagyok ezekért a könyvekért. :D

Ha híresség vagy, és 10 évet ültél a szintén híres anyád meggyilkolása miatt, majd váratlanul kiengednek a börtönből, ne aggódj: biztosan lesznek páran, akik azt kívánják, bár rohadnál meg a börtönben. Ezért sem véletlen, hogy Jane álnéven és elcsúfítva bujkál a nép haragja elől, és elszántan tart egy dél-dakotai kisváros felé, ahol - reményei szerint - többet megtudhat arról, hogy mi történt azon a 10 évvel ezelőtti estén. 
Szóval adott az izgalom, és adott az amerikai ötutcás városka-miliő, ez utóbbival katacitát kenyérre lehet kenni. Főleg, ha akad egy szellemváros is a közelben. Dél-Dakota eddig a fejemben egy homályos Google Street View fotóként létezett, amikor régebben sokat játszottam a Geoguessr-rel, kaptam néhányszor elmosódott képeket az amerikai pusztaságból, na azoknak a 80%-a tuti, hogy valamelyik Dakota állam volt. 

Jane egy olyan közösségbe csöppen, ahol természetesen mindenki ismer mindenkit -nagyjából két családból áll az egész város - és meglepően hamar a bizalmukba fogadják a 26 éves lányt, igaz, egyrészt meg kell becsülni azt az egyetlen embert, aki hajlandó a világ végére ellátogatni egy bugyuta aranyláz-fesztivál miatt, másrészt Jane pettyet manipulatív viselkedése is elősegíti ezt. Az életben rohadtul idegesítenek azok az emberek, akik manipulálni próbálnak, mert átlátok rajtuk és nem hagyom magam, de Jane-t mégis bírtam, mert roppant szórakoztató tudott lenni időnként, ráadásul egyáltalán nem olyan buta, ahogy azt elvárnánk tőle.


Szerintem senki nem lepődik meg, ha leírom, utálok minden celebritást (bár főleg a magyarokat), a hírességek magánélete kb. az utolsó dolog, ami ezen a világon érdekel. Egy picikét tartottam is tőle, hogy ez az alaphelyzet majd elviszi a könyvet egy butácska irányba, de tévedtem, egyáltalán nem színvonaltalan a szöveg, és a celebvilág alig-alig szivárog át a jelenkori történetbe. Külön élveztem a kisebb megszakításokat: e-mailek, blogbejegyzések, cikkek, dalszövegek - ezek egy kis háttérinfót adtak nekem arról, amit a főhősünk esetleg nem mesélt el az életéről. 
Az biztos, hogy a könyv nem akar több lenni annál, ami: egy izgalmas-nyomozós, egyszuszra olvasós regénynél, ami hálisten mellőzi a klisés párbeszédeket meg nevetséges szituációkat, így tökéletesen fogyasztható még az olyan válogatós olvasók számára is, amilyen én is vagyok. 

Nem szeretem a strandkönyv kifejezést, de ezt épp a vízparton kezdtem el olvasni, és érzésem szerint pillanatok alatt lenyomtam belőle 80 oldalt, majd alig vártam, hogy folytathassam, tipikus esete a nem-tudom-letenni könyveknek. 
Legszívesebben most egyből nekiállnék valami hasonlónak, szóval ha a fentieken kívül vannak ötleteitek, ne tartsátok magatokban. :)

Libri Kiadó, 2015

8 megjegyzés:

  1. Najó, most azonnal meg kell szereznem ezt a könyvet!!! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D Remélem, neked is tetszeni fog! :)

      Törlés
  2. Teljesen korrekt könyv volt az Amíg a lányod voltam. Nekem tetszett, én bírtam a főhősét is, mondjuk engem nagyon érdekel a bulvár, meg a pletykák, úgyhogy én ez miatt is élveztem az olvasást :) De tényleg, a strandra tök jó, vannak benne még poénok is, amik feldobják a kevésbé izgalmas részeket is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ennyi bulvár még nekem is jöhet, ami a könyvben volt, végül is nem valós személyekről volt szó, meg minden csak hozzáadott a történethez. :)

      Törlés
  3. (Nagyon jó lett az új fejléckép, meg a kék menüsor :D)
    Én is a kisvárosi nyomozós miliőt éreztem a könyv erősségének, és hasonlóan kezdenek vonzani ezek a fajta könyvek :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi! :)
      Na, akkor olvasd el majd a Horzsolásokat :D bár ott eléggé elszáll a dolog a vége felé, de a miliő hasonló. :)

      Törlés
  4. Ez tök jól hangzik, pedig első körben simán kihullt a könyv a rostámon :)
    Ami nekem ebben a krimis-thrilleres kategóriában mostanában nagyon bejött az Haynestől A lélek legsötétje és a skandináv vonalon a Magányos utazó, ezeket ajánlom, akár strandra, akár otthonra :) Viszont ezeknél a kisvárosi miliő hiányzik :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A lélek legsötétjéről még nem hallottam, köszi a tippet, a Magányos utazó meg abszolút tervben van! :)

      Törlés