2015-01-31

Januári könyves zárás

Megvan az év eleji lendület, egész sokat olvasok, méghozzá nagy lelkesedéssel. Igazán erősen indult a hónap a Tündöklő lányokkal, de rajta kívül is jutott nekem néhány emlékezetes olvasmány a hónapban. 9 könyvet olvastam végig:



Lauren Beukes: Tündöklő lányok - Nekem ez egy komfortzónán kívüli könyv, egyrészt az időutazós történeteket mindig kerülöm, szerintem a sorozatgyilkolás is aránylag ritkán jön szembe, úgyhogy lehetett volna ez egy böszme mellélövés is részemről. De messze nem az lett. 
Szécsi Noémi: Finnugor vámpír - Kedvesen indult a mi nemtelen wannabe-vámpírunk története, de aztán a könyv második fele kicsit elszállt és el is laposodott, így ez felejthető.
Mons Kallentoft: Halálos nyár - A Véres tél valamivel jobban tetszett, nekem Skandináviában hó legyen meg jég meg fagy meg sötét. Nem tudom, hogy az első rész is tele volt-e ennyi művi mondattal, ami nélkül sokkal jobb lett volna a regény, lehet, hogy igen, de az biztos, hogy ez most eléggé zavart. 
Dr. Csernus Imre: A kiút - Kellemes löket volt ez év elején, kezdem megkedvelni a pasit. Hosszabban itt értekeztem róla. 
Ben Aaronovitch: Soho felett a hold - A London folyói nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeimet, de lehet, hogy csak máshol járt akkor az agyam, az biztos, hogy a folyóistenes téma nagy katyvasznak és zavaros mocsárnak tűnt, egyáltalán nem kötött le. A Sohóban ebből sokkal kevesebb van, tisztább, feszesebb az egész történet, a stílus és Aaronovitch humora továbbra is tetszik, örülök, hogy az első rész után nem ment el a kedvem a sorozattól, mert ebben most nagy örömmel merültem el. 
Ruta Sepetys: Kalitkába zárt álmok - Ez nem a jegesteás / áfonyás palacsintás dél, hanem a kőkemény New Orleans-i ötvenes évek bordéllyal, maffiával, kilátástalansággal. Volt benne mégis valami idilli, ahogyan Josie minden reggel felvitte a kávét Willie-nek, a madámnak, aztán elvonult a könyvesboltjába, ahol a legjobb barátjával fogadásokat kötöttek a vásárlók preferenciáit illetően. Régóta szerettem volna már elolvasni ezt a könyvet, örülök, hogy végre sorra került. 
Salla Simukka: Vérvörös - Ööö.. akárhogy is szeretem az északi irodalmat (a szórakoztatót főleg), ez a könyvecske igencsak halovány, és messze nem hibátlan. Próbáltam bizonyos helyzetekben és döntésekben keresni az értelmet, de végül arra jutottam, hogy ez egy meglehetősen összecsapott regény, pedig nagyon akartam szeretni. 
Charles Bukowski: Tótumfaktum - A Vérvörös után kellett valami tökösebb sztori, Bukowski jó választásnak tűnt. Egészen addig, amíg nem kezdtem úgy érezni, mintha a Postát olvasnám gyengébb kiadásban. Bármennyire is kedveltem eddig a szerzőt, most kicsit besokalltam tőle, úgy érzem, folyamatosan önmagát ismétli.
Sherman Alexie: Junior (egy indián naplója) - Benne voltam két non-fictionben, úgy gondoltam, illene melléjük egy regény is. Egy este alatt átrágtam magam rajta, fogok róla írni szerintem, röviden annyi, hogy ehhez már kicsit öreg vagyok, túlságosan könnyen átláttam a Mély Mondanivalón. 

Hármat félbehagytam:

Lőrinczy Judit: Ingókövek - Bevallom, úgy húsz oldalig jutottam a könyvben, aztán rájöttem, hogy most ehhez egyáltalán nincs kedvem. Majd ha háborús hangulatban leszek - általában akkor szoktam abban lenni, amikor a pasim lövöldözős játékokkal tolja - akkor lehet, hogy megpróbálkozom vele újra.
A.S. Byatt: Mindenem - Már az elején éreztem, hogy a regény központi témája abba a kategóriába esik, ami nehezen fogja a figyelmemet éberen tartani, ezért igyekeztem a hangulatban lubickolni: hűvös könyvtárszobák, illatos könyvek, vidéki Anglia, feminista irodalomtudós hölgyek, miegymás. Kiderült, hogy még ez sem elég, ott raktam félre a könyvet, amikor elkezdődtek a levelek a két egykori költő között, kénytelen voltam bevallani magamnak, hogy teljesen hidegen hagy az egész, az élet meg rövid (a könyvtornyok pedig magasak).
Patrick Ness: A daruasszony - annyira az elején hagytam abba, hogy molyon nem is jelöltem az olvasást. Forogtak a kezem alatt a lapok, de semmi nem jutott el hozzám abból, ami rájuk volt írva, úgy éreztem, nem kívánok többet ezzel a könyvvel foglalkozni, nem voltunk egy hullámhosszon. 

Beszerzés:

Joszif Brodszkij: Velence vízjele - Biztos unjátok már, hogy minden második szavam az, hogy Velence, de továbbra is száz százalékon pörgök a témán, és azon agyalok, hogy mikor/hogyan juthatnék el oda. Egyelőre begyűjtök róla mindent, van régről szép számú útikönyvem, de nem feltétlenül azokra vágyom, ezért is szereztem be ezt a 120 oldalas füzetkét (és már olvasom is!).



Ami a továbbiakat illeti... a könyvtári kupacot már egészen jól leapasztottam (6/4), de nemsokára megyek még előjegyzésekért. Elkezdtem két non-fictiont, a Szofja Tolsztaja életét meg A Földközi-tengert, ez utóbbi kicsit csalódás egyelőre, nem tetszik a felépítése, hülye bontásban van az egész. Azért végig fogom küzdeni magam rajta.

A többiek:
Amadea
Anna
Nikkincs
Nita
PuPilla
Szilvamag
Theodora

21 megjegyzés:

  1. Az elmúlt évek egyik legnagyobb csalódása volt számomra a Finnugor vámpír. Annyira jó lehetett volna :/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az eleje neked is tetszett? Szerintem olyan hangulatosan indult...

      Törlés
    2. Igen, eleinte nagyon élvezetes volt.

      Törlés
  2. Ash-ék levelezésétől kicsit nekem is elsorvadt az agyam, főleg Christabel kötőjeleitől. De nem tudott kitolni velem.:P
    Remélem, a Szofja Tolsztaja tetszik. A kilenc pedig szép szám, gratulálok hozzá.:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Biztos kitartóbb vagy nálam :)
      A Szofja Tolsztaja jó nagyon, szóval örülök, hogy felfigyeltem rá nálad!
      Köszi, ennek most örülök én is.

      Törlés
    2. Erre meg jól elfelejtettem válaszolni, bocsi.:/
      Inkább bölcsészebb, mint kitartóbb.:)
      Ó, nagyon örülök.:))

      Törlés
  3. Te is jó sok könyvet olvastál! A Soho engem is érdekel, a Tündöklő lányoktól idegenkedem, de sokan dicséritek, lehet hogy beleolvasok :D
    A Mindenem nehéz falat lesz nekem is - vcs-s!
    Tetszik ez a Velencés kép... na de hol van Lajos? :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Aha, ügyik vagyunk! :) A Tündöklőtől én is féltem kicsit, de nagyon örülök, hogy elolvastam. Igaz, durva a téma, de mégis látszik, hogy nő írta.
      Hajrá a Mindenemhez, én nagyon akartam, hogy szeressem, de rohadt hosszú...
      Köszi :) Lajoska épp itt csicsikál, most nem kontárkodott bele a képekbe :)

      Törlés
  4. Én is pont kilenc könyvet olvastam el. :)
    És te is ügye voltál ebben a hónapban, ez az egy beszerzés teljesen belefér. :) Az Essence lakknak meg szuper a színe! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Látszik, milyen hosszú hónap volt! De véééége!!!
      Tényleg gyönyörű az a lakk, kár, hogy kb hat órát bír az ujjaimon.

      Törlés
  5. Hű, jó sokat sikerült olvasni! :)
    Velence nagyon szép, én többször voltam, de egy dolog miatt totálisan élvezhetetlen: annyi a turista, hogy lépni se lehet :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Aha, én se értem, hogyan!
      Hát, nekem se a nyári Velence a kedvencem, de ami még annál is durvább szerintem, az a karnevál. Tiszta emberundor. Amúgy már nem érdekel, hogy mikor, csak mennék, 2008-ban voltam utoljára, és rohadt hiányom van! :D Most kitűztem célul a szeptember végét, meglátjuk (meg addig be kell adagolnom itthon is, hogy egyedül akarok menni).

      Törlés
  6. Látom, Te is szép hónapot tudhatsz a hátad mögött ennyi olvasással és csupáncsak 1 darab beszerzéssel. Ügyes! :)
    A felsoroltakból a Tündöklő lányok és a Kalitkába zárt álmok piszkál nagyon. Ha szembejönnek velem, akkor most már nyugodt szívvel fogom őket elolvasni :)
    A daruasszony számomra is egy nagyon furcsa könyv volt. Voltak sorai, amiket faltam és újra visszatértem hozzájuk, aztán volt olyan rész, ami simán átfolyt rajtam...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, mindannyian nagyon rendesen viselkedtünk januárban :)
      Mindkét könyv állati jó, a Kalitkásról még majd összehozok valami irományt, a Tündöklő lányokról már írtak sokan mostanában, de lehet, hogy arról is..
      A daruasszonyt sajnálom különben.. valahogy a stílusa nem volt velem kompatibilis, néha megtalálnak olyan könyvek, amelyeket csak olvasok és olvasok, de az agyamig nem jut el semmi, és nem azért mert nem figyelek. :)

      Törlés
  7. Imádom a Velence vízjelben fotódat. Elárulod majd, hogy a kép alatt lévő üveg honnan van? Nagyon tetszik :) Nem baj, ha rákattantál erre a témára, Velence engem is érdekel, még egy pici esély van is rá, hogy kimenjek (anyukámék akarnak a barátnőivel, és mondtam, hogy hurcoljon magával :D) úgyhogy ez tök jó téma!

    Sok szépet olvastál ebben a hónapban, a Vérvörös valóban gyengécske, de a Hófehér sokkal, de sokkal jobb. Nem annyira kusza, és nem annyira akadozó, nekem sokat javított a 2. résszel Salla Simukka.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tök jó, köszi :) Az üveget a szüleim készítik, ez az amúgy:
      http://lovasraczkeramia.hu/uveg/0347__20110802_202631/
      A Velencés lehetőségre csapj le mindenképpen! :) Tőlem most már rendszeres ömlengés várható, kíváncsi vagyok, hányan iratkoznak majd le :D

      Akkor megvárom, hogy a könyvtár beszerezze a Hófehért, láttam, hogy Prágában játszódik, ez mondjuk tetszik. Jó tudni, hogy a 2. rész jobb, az elsőben nagyon sok baromság volt szerintem :D

      Törlés
  8. A Halálos nyárral szerintem nem lenne probléma, csak a fordítás pocsék. Nekem nagyon szúrta a szememet az, ahogyan a káromkodások fordítva lettek, tiszta kommunizmus style, csak nehogy valami csúnya legyen (elárulom, a svédeknél igazán durva káromkodás nem is nagyon van, de amik a könyvben előfordulnak az no comment mégis). Vagyis javítom magam, a svédek nem használják a durva szavakat. Na, de nem offolok itt sokat, írtam a könyvről, majd lesd meg, ha érdekel :) A Véres télben a csontfagyasztó tél a túlzás (OK, előfordul, de inkább északabbra, nem a déli Linköpingben :D - és svéd barátaink nem is nyavajognak miatta), kint pedig 40 fok nincs. 25 fokon felül érzik azt, hogy kánikula van, 30 fok ha van néha, akkor gyötrődnek :D

    Csernust olvastam, nekem nem jött be ez a könyve annyira. Szerintem A nő volt a csúcs, a többi pedig so-so. Beukes csillagos ötös, Bukowskit és Simukkát pedig én is szeretnék olvasni :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A káromkodások nem tűntek fel... :) Viszont ez a hőmérséklet dolog ez nagyon sántított :D A csontfagyasztó hidegről csak annyit, hogy ami most van itt Mo-n, nekem az is csontfagyasztó :) Sötét napokkal párosulva meg igazi mennyország lehet ott a hideg, bele se akarok gondolni :D
      Reméljük a tavasz meg az ősz már reálisabb lesz, ahogy te is írtad a posztodban :)

      Nekem ami zavaró volt, ez a művi művészkedés... nagyon elvont szeretne lenni a stílus ezekkel a párszavas tőmondatokkal, de ehelyett nekem olyan érzésem volt, hogy ez csak töltelék (pedig a nem feltétlenül a cselekményorientált krimiket szeretem).

      Törlés
  9. A Vérvörös érdekelt eddig, ám ezek után nem vagyok olyan biztos benne, hogy akarom-e. Bukowskitől a Posta miattad került a listára, a Tündöklő lányok pedig Amadea miatt került le. Tudom, hogy szerette, de a gyomorforgatós rész miatt hanyagolom (egy ideig biztosan, aztán ki tudja).
    A daruasszony nem kötött le, pedig akartam szeretni. :/
    A Szofja Tolsztaja élete hogy tetszett?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A Vérvörös nagyon gyengécske szerintem, bár Zakkant szerint a 2. része értelmesebb.
      A Tündöklő lányok tényleg elég beteg, a legdurvább jelenetet én egyszerűen átlapoztam, nem voltam hajlandó elolvasni... Egyébként bennem tökre nem ez maradt meg, baromi jó könyv, nyomasztónak sem éreztem.
      A daruasszonyt végigolvastad?
      Szofja Tolsztaja még folyamatban van, elég lassan haladok vele, nyilván nem egy pörgős könyv, de egyébként jó.

      Törlés
    2. Nem olvastam végig, az elején abbahagytam. Az érdekes kezdet ellenére sem tudott lekötni. :/
      Ennek örülök, majd én is akarom olvasni. :)

      Törlés