2015-04-12

Selyemhernyó - prók és kontrák

Lehetek akármennyire racionális, nekem akkor is azok a könyvek a legjobbak, amelyekhez imádok vissza-visszatérni. Amikor napközben eszembe jut, hogy este végre folytathatom, és erősebben dobban a szívem. Lehet, hogy bele tudok kötni egy-egy apróságba, de amikor egy ilyen könyvet olvasok, akkor nem kell, hogy az észérvek mentén figyeljem a történetet, hiszen nem akarok megfelelni senkinek az ízlésemmel, és azzal, hogy mennyire tetszik a regény. 
A Kakukkszó közben még elvakított az újdonsült szerelem a sorozat iránt, a Selyemhernyó esetében viszont már képes voltam objektívebben szemlélni a könyvet, és kiszúrni egy-két enyhén idegesítő jellegzetességet, ennek ellenére továbbra is odavagyok Cormoranért és Robinért, meg persze Rowlingért is. És ez az a típusú regény, ami után szinte képtelen vagyok új könyvbe kezdeni, mert az 520 oldal során végig együtt éltem minden szereplővel és Londonnal, és nagyon-nagyon nehéz volt elszakadni tőlük. 

Most úgy határoztam, hogy a legegyszerűbb az, ha összeszedem, hogy mi tetszik a Selyemhernyóból és mi nem. 


Kontrák:
- Azok az idézetek a fejezetek elején: erőltetett és felesleges, ez még annál is bénább, mint amikor a fejezet (al)címe összefoglalja a következő oldalakat. 
- Információk visszatartása: Jodi Picolult-nál figyeltem meg ezt az eszközt, és már akkor kifeszített, hogy hülyének néznek. Most Rowling is erre játszott. A könyv háromnegyedéig részletes beszélgetéseket kapunk, végigpörgetett gondolatmeneteket, aztán onnantól kezdve, hogy Strike kezd megvilágosodni, a párbeszédek olyan leírásokká szűkülnek, mint hogy "Strike elmondta Robinnak az elméletét". Nem gondolom, hogy ez a legprofibb megoldás arra, hogy a végsőkig nyújtsuk a feszültséget.
- Robin idealizálása: a Kakukkszóban sokkal esendőbb volt ez a lány, most már ő a megtestesült tökéletesség, ha olvassátok, úgyis érzitek majd, mire gondolok.
- Hosszadalmas éttermi kihallgatások: már nem emlékszem, hány volt belőle, háromra tippelek, de olyan, mintha a történet fele ezekből tevődne össze. Hosszú-hosszú oldalakon keresztül párbeszédek, amelyek egy idő után kifulladnak, de Rowling akkor sem hagyja annyiban. 

Prók:
- Cormoran Strike: ennyike. 
- London: sörök, steakek, piték; egzotikus, sosem hallott lakótelepek, előkelő városrészek - a város rengeteg arcát megmutatja.
- A karakterek: ebben viszont utánozhatatlan a Mester. Ahogy fentebb említettem, Robin esetében kezd túlzásba esni, jobban tetszett a lány emberibb arca, superwomanként kevésbé hiteles, viszont a szereplők közti viszonyok, a feszültség, a kimondatlan gondolatok, ajtócsapkodások, belemagyarázások, na ez mind olyan rengeteg apróság, ami miatt nem bírjuk elereszteni a történetet.
- Részletesség - ami sokak szemében talán vontatottság: igaz, egy-két epizódot én is hamar eluntam, azért nem bánom, hogy ilyen hosszú és aprólékos a regény. Lassan haladunk előre, valóban, de azt hiszem, az már a sorozat első részében kiderült, hogy ettől nem a 250 oldalas Agatha Christie-k pörgősségét kell várni. Én pont az ilyen krimit szeretem, ami nem annyiból áll, hogy akkor göngyölítsünk fel egy bűntényt, hanem mindez kiegészül jó adag magánéleti szállal, hangulattal, miegymással.
- Logikus megoldás: nyugi, nem lesz spoiler. Nekem a Kakukkszó befejezése totál erőltetett volt, persze, magyarázat biztos van, de számomra az egész értelmetlen. Most a gyilkos kilétére nem jöttem rá, pedig volt egy nyom, amit igyekeztem megjegyezni, éreztem, hogy lesz majd jelentősége, de aztán totál megfeledkeztem róla, és csak vaktában találgattam. A motivációk itt sokkal világosabbak, mint az első részben. 

Gyors összesítés: a Kakukkszó - a végkifejletet leszámítva - minden szempontból közelebb áll hozzám, de a Cormoran Strike-sorozat tuti kedvenc, és biztos beszerzési pont lesz minden évben (feltéve, hogy legalább évi egy epizód megjelenik majd). Rowling itt nem alkotott akkorát - bár az is lehet, hogy a Kakukkszót olvasva még elborított a lila köd, és nem vettem észre hasonló hibákat. 

Valamikor megtörténik majd az egész képernyőn is, kíváncsi vagyok, milyen felosztásban (pl. 1 könyv 1 évad?), és főleg, hogy kik lesznek a színészek! Ti kit látnátok szívesen mondjuk Cormoranként vagy Robinként?

Egyébként szerintetek hogy van a pro többes száma? :D

GABO Kiadó, 2015
Fordította: Nagy Gergely

15 megjegyzés:

  1. Hűű, szerintem jó a prók :)
    Tetszett ez az újfajta bejegyzés, hogy próóók és kontrák mentén írtad meg.
    Végig bólogattam az egyes pontoknál, én is így éreztem. Nekem az első rész sem volt 5 pontos, ott is éreztem egyes részeknél, hogy vontatott. Ettől függetlenül jó élmény mindkét könyv, és várom a következőt! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor jó! :)
      Köszi, örülök, szerintem egyszer már volt ilyesmi, meg még biztos lesz is.
      Valóban nem hibátlan a sorozat, de az élvezetért cserébe hajlandó vagyok elnézni :D

      Törlés
  2. Óóó, hogy egész őszinte legyek, én ebben még a kontrákat is szerettem :) pedig nem vagyok elfogult Rowlinggal, sőt. De ezeket a Strike krimiket imádom, ahogy vannak, bármennyit, bármikor olvasnék belőle, remélem, gyorsan folytatja.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is bármennyit elolvasnék belőlük, annyira szeretem a hangulatokat és a szereplőket :)
      Egy-két apróság biztos nem veszi el a kedvem :)

      Törlés
  3. Szerintem is jó a prók :) Egyetértek, hogy nem hibátlan a sorozat, de nálam Cormoran figurája elbillenti a mérleget a jó irányba :) És a hangulatát eddig mindkét könyvnek nagyon szerettem, más miliő, de ugyanolyan aprólékossággal boncolta fel őket :)
    Nem tudom, hogy kit látnék szívesen, pedig nézelődtem már a neten. Találtam olyan tippeket vagy ötleteket, akiktől égnek állt a hajam (és nem Tom Hardy, ő még egész jó lenne...)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, Cormoran sokat dob az egészen, imádnivaló. London meg szuper helyszín, főleg, ahogy Rowling ábrázolja.
      Jaj, én is fogtam a fejem, ahogy a képkeresési találatokat néztem.. .Tom Hardy még hagyján, igen... De nagyon nincs ötletem, hogy ki lenne jó.

      Törlés
  4. Javier Bardem - egyértelmű.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem is rossz :) bár én fiatalabbnak képzelem.

      Törlés
    2. elvileg 36 éves, én azt hittem, idősebb, meg is lepődtem, mikor szülinapja volt a 2. részben, és ez kiderült.

      Törlés
    3. én emlékeztem, hogy 35, de szerintem többnek néz ki Strike :) Bardem arca meg olyan, hogy már 20 évesen is öreg volt :D
      ezeket láttátok? http://theenderling.deviantart.com/art/Cormoran-Strike-A-Cuckoo-s-Calling-472498609
      https://thecarruths.wordpress.com/2014/01/13/more-cormoran-strike-is-on-the-way/

      Törlés
    4. Jó hát oké, hogy nagydarab meg nem szép, de azért nekem nem ennyire lepukkant ez a pasi, mint ezeken a rajzokon :D

      Törlés
    5. Nekem sem ennyire lepukkant :)
      Jeremy Renner lehetne, de nem lesz, mert angol színészben kell gondolkodnunk. Ugye Rowling :P

      Törlés
    6. Akkor Ewan McGregor vagy meg kell elégednünk Tom Hardyval :D Ahogy nézegetem, egyre jobban tetszik :)

      Törlés
    7. Tom Hardy amúgy akár jó is lehet, bár Strike nekem totál más.
      Az is lehet, hogy valami tök ismeretlen színész lesz, aki majd Cormoran által fog beleemelkedni a köztudatba :)

      Törlés