2013-10-26

Felhalmoztam #2

Miután tegnap hazaértem a könyvtárból, és lepakoltam az elhozott előjegyzéseket, kénytelen voltam ráébredni, hogy megint egész csinos kis torony kezd képződni olvasnivalókból, főleg ha a lakás különböző pontjairól összeszedem őket. Így néz ez most ki:


Haladjunk akkor fentről lefelé: a Fish pies and French fries... című szakácskönyv egy bookdepositorys 15 perces akció eredménye, de csak mostanában kezdtem belenézegetni. Annyira beteg receptek vannak benne, istenem, tökéletesen nekem való! Még nem jöttem rá, hogy brit vagy amerikai a szerző, de mindkét nemzet konyhájából kapunk ízelítőt, némi internacionális kitekintéssel. Alaska bomba, szalonnás tojásos saláta, rarebit, és persze pite, pite, pite. Kár, hogy képek nélkül kell élveznem ezt a könyvet, néha annyira elképzelhetetlenek az ételek benne, hogy igazán jól esne egy kis vizuális rásegítés az agyamnak.
A sorrendben haladást most fogom megszakítani, mert béna volt a fotós, szóval a Csodaidőket és a Jiddis rendőröket meseanyutól kaptam kölcsön, óó, mert megint volt egy győri molytali, a Café Freiben ittuk a fincsi forrócsokit, kávét és limonádét a kolleginákkal, remélem, hogy ezek a szertartások most már gyakoribbak lesznek, mert igazán jól érzem magam ebben a díszes társaságban. A Jiddis rendőrök Alaszka miatt izgat különösen, a Csodaidőket meg azért kaptam, mert azt állítólag muszáj egyszer elolvasni, szóval kíváncsi vagyok!
Linn Ullmann Áldott gyermekét azért hoztam ki a könyvtárból, mert valami skandináv nem-krimi élményre vágytam, és ugyan a Stella zuhan borzasztó élmény volt, ezt a regényt sokan dicsérik. Kicsit félek tőle, épp most készített ki egy elég brutális könyv, az Elakadó lélegzet, egyelőre próbálom azt kipihenni.
A Drága Tess! hetek óta itt fekszik az ágyam mellett a körömlakkos dobozon, kölcsönkapás ez is, lassan illene elkezdenem, főleg, hogy állítólag letehetetlen. 
A három alsó könyvet tegnap hoztam el a könyvtárból, A gyilkosság illúziójának egyiptomi hangulatában már tegnap este kezdtem elmerülni, csak aztán az édesem kitalálta, hogy kockulhatnánk megint együtt, mint régen, és kipróbáltuk az egyik point&click játékot, amit még a nyáron vettünk nekem az 576-ban. Meg körmöt is kellett reszelni és lakkozni, szóval nem haladtam sokat. 
A Mielőtt megismertelek esetében harmadik voltam a könyvtáras várólistán, de a csaj tök jó fej volt, amikor adta oda a többi előjegyzésemet, eszébe jutott, hogy most kaptak még egy példányt belőle, és felajánlotta, hogy vigyem el, meg nyomatékosan megjegyezte, hogy neki mennyire nagyon tetszett ez a könyv. Nikkincs is nemrég írt arról, ahogyan olvassa, nekem az is elég kedvcsinálás volt.
És végül A vérgrófnő! Ha még nem olvastátok a trilógia első részét, A vérgrófot, akkor szerintem hajrá! Hangulatos krimi, amely az 1910-es években játszódik Budapesten, illusztris szereplők közreműködésével. 

Ugyan a képen nem szerepel, de folyamatban van az első kindle-s olvasásom is: A boszorkány Gregory Mcguire-től. Imádom a világot, amit felépített Óz birodalmán, remélem egyszer csak majd megjelenik a többi rész is magyarul. 

Úgy érzem, egy darabig megint el vagyok látva könyvvel, most még szabadság is járul hozzá november harmadikáig, kedden-szerdán utazgatunk, megnézzük Bécset, mert együtt még sosem voltunk ott, az édesemet persze azzal győztem meg, hogy majd ha elmegyünk a schönbrunni állatkertbe akkor láthat pandát. Meg koalát és pingvint, valamint reményeink szerint mókust is a környező parkos területen. 

9 megjegyzés:

  1. Szép kupac! :) Bééécs, már most visszamennék - jó utat nektek!! :)

    VálaszTörlés
  2. Szép kupac, nem mondom, biztos kitart egy ideig! :) Nagyon kellemes kikapcsolódást kívánok Nektek Bécshez, biztos szuper lesz!!!

    VálaszTörlés
  3. Ó, Jiddis rendőrök! Az nekem is itt van (még látom is innen, a könyveim elfoglalták a pasim egyik székét), kicsit félek tőle.
    Az Áldott gyermekről már beszéltünk, nagyon jó sztem, de fáj. Teljesen más élmény volt, mint a Stella. Nekem még idén el kellene olvasni tőle a Mielőtt elalszol-t, az is fájni fog. Ez a nő egy szadista, szép arccal.
    A Drága Tess!-t tényleg nehéz letenni, elég pörgős. Nekem pörgősebb volt, mint a Holtodiglan.
    Nagyon szégyellem, de A vérgrófot még nem olvastam, pedig szeretném. A leírásod alapján hasonlónak érzem Kondorhoz, tőle még nem olvastál, ugye?
    A boszorkányt se olvastam még, pedig ezer éve megvettem...

    Néha úgy szeretnék én is ilyen felhalmozós listával elmenni a könyvtárba, de annyi olvasatlanom van, hogy kész harakiri lenne.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Miért félsz a rendőröstől? Én az Áldott gyermektől félek nagyon :D
      Kondor Vilmost valóban nem olvastam, de szerintem tetszene neked A vérgróf. Én meg majd akkor igyekszem pótolni a kondoros lemaradásaimat:) És szerintem A boszorkány is tetszene. ;)

      Könyvtárba leginkább már én is csak előjegyzésért megyek, bár néha nagyon jólesik bóklászni a polcok között is.

      Törlés
    2. Mert azt olyan összetettnek mondják, és félek, hogy nem értem meg.
      Vá, igyekszem őket minél hamarabb sorra keríteni.

      Törlés
  4. De jó, én is úgy szeretek kupacolgatni :) jó kis könyvek!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ugye, milyen jó nézegetni a kis könyvtornyokat?:)

      Törlés