Vasárnapi relax

Az idei nyár elején éreztem, hogy valami nem stimmel, kezdtem kimerülni, lemerülni, és akkor jöttem rá, hogy tennem kell valamit ez ellen, amikor elsírtam magam attól, hogy egy idióta a furgonjával ledudált az útról. Hazáig bőgtem, pedig egyébként szinte sosem sírok, de azóta is sokszor azt érzem, hogy az idegeim rendkívül gyenge lábakon állnak. Meséltem erről akkor a masszőrömnek - aki egyébként egy csodatevő tündér - és ő javasolta, hogy amikor elhatalmasodik rajtam a mindenből elegem van érzés, akkor próbáljak meg kikapcsolódni, engedjek meg magamnak minden földi jót, relaxáljak, meg persze járjak masszázsra, mert az stressz ellen tökéletes. Egyébként valóban az, amikor kijövök onnan, kisimult vagyok és végtelenül nyugodt (meg az olaj illatától és összetevőitől függően időnként szörnyen álmos). Ez a relaxálás dolog nekem nem megy, mármint az a fele, amikor szó szerint semmit sem csinálok. Ezért utálok kádban fürdeni, mert közben nem tudok mit kezdeni magammal (meg amúgy is idegenkedem attól, hogy a saját levemben pácolódjak), és ezért nem bírtam a jógát, mert sok-sok, végtelennek tűnő percen át egy helyben kellett feküdni és semmire sem gondolni. Hahahaha! Légyszi, jelentkezzen, akinek ez valaha is sikerült. Ugyanez a problémám a bodyArt nevezetű edzésformával, az edző csaj, akihez járunk tornázni, ilyen órákat is tart,  és állítólag nem csak a testre, hanem a lélekre is kiváló hatással vannak a lassú, kitartott mozdulatai, a sok talajgyakorlat, miegymás. Háromszor próbálkoztam eddig vele, mindhárom alkalommal az idegbaj kerülgetett az óra közben és utána is. Annyira jó lenne szeretni, de képtelen vagyok ennyire lelassulni (pedig nem vagyok egy kimondottan mozgékony természet), így pont ellentétes hatást fejt ki, mint illene. 

Úgyhogy én inkább maradok a kezdő szintnél, és próbálom a mindennapi tevékenységeimet felturbózni egy picikét, hogy pihentetőbbnek tűnjenek.

De most nagyon elkanyarodtam, mert itt igazából a vasárnap esti rituáléimról szerettem volna írni, arról, hogy hogyan hangolódom rá egy-egy morcos hétfőre. Nem forró, habos fürdővel, az biztos. A kellékek változóak, a lényeg ugyanaz: szépülni, megnyugodni, lelassulni. Sokszor ez a kis szeánszom átcsúszik a hétfő estékre is, ilyenkor ugyanis legalább 90 percen keresztül egyedül vagyok itthon, ami lássuk be, néha nem árt, főleg ha 24/7 együtt vagy valakivel. Valójában ilyenkor sem csinálok semmi különlegeset, lelkesebb napjaimon tornázgatok, mostanában viszont inkább a fekvés mellett teszem le a voksom.

És a kellékek:

Illatgyertya - tudom, rémesen közhelyes, de mostanában nagyon rákaptam. Vettem most egy igazán giccses darabot, az üveg folyamatosan váltogatja a színét, miközben a gyertya mű almás-fahéjas illatot áraszt, szerintem csodás. Már a láng fénye is megnyugtató, sőt a gyufa illata is, amikor meggyújtom. Elhoztam egy illatlámpát is a lakásba, csak ahhoz még kellene mécses és valami igazán finom illatú illóolaj (tippek jöhetnek!)

Narancs + grapefruit "koktél" - imádom a frissen facsart leveket, gondolom ezzel nem vagyok egyedül. Narancslevet minden reggel iszom (persze szigorúan olyan dobozt veszek le a polcról, amire rá van írva, hogy hozzáadott cukor nélkül, ez valamivel tényleg savanyúbb és finomabb), de hétfő esténként néha kicsavarok egy grapefruitot, és felöntöm narancslével. Szép lenne, ha azt mondanám, hogy elkortyolgatom olvasás mellett, de többnyire egyben lehúzom az egészet. 

Mézes arcradír - nem titkolom, rendszeresen nézem a Hogyan legyek jó nő videókat, és az egyik legnagyszerűbb dolog, amit Takács Nórától tanultam, az ez a végtelenül primitív arcmaszk. Kell bele egy kanál méz és némi frissen reszelt szerecsendió (kb egy kávéskanálnyi), ezt össze kell keverni, felkenni a pofinkra, aztán úgy 20 perccel később átmasszírozni vele a bőrt, mint egy arcradírral. Ezerszer többet ér, mint bármilyen kence, amit eddig használtam, pedig nem vagyok oda a házilag kotyvasztott szépítőszerekért. 

Testradír - múlt héten tettem szert egy tengeri sós testradírra (Wellness&Beauty), az illatával nem igazán vagyok kibékülve, mert nagyon férfias és természetellenes, viszont ha ezt sikerül megszoknom, akkor talán egészen jóban leszünk. Igazán durva szemcsék vannak benne (valóban tengeri só), ettől jóóól felpezsdül a vérkeringés. A só mellett olajat is tartalmaz, ami nekem egyelőre kicsit furcsa, mert azt tusfürdővel sem tudom lemosni, csak a testápoló segít kicsit a helyzeten. Csodálatos memóriámnak köszönhetően eszembe jutott, hogy amikor régen borzasztó izomláz kínzott, az édesem azt ajánlotta, hogy fürödjek sós vízben edzés után, és majd akkor nem lesz olyan durva a helyzet másnap (és főleg harmadnap). Most felvillant a képzeletbeli villanykörte a fejem fölött, úgyhogy kedden - még egy nap csúszás - edzés után bevetettem, és láss csodát: nem volt másnap izomlázam! (Pedig amilyen rendszertelenül járunk, mostanában elég gyakori.)

Körömlakk - a körmeim katasztrofálisak, nem elég, hogy teljesen nyomi hüvelykujjakkal születtem, amiből kifolyólag egy vízszintes sáv a köröm azon az ujjamon, az összes lemezes és törik és minden, szóval mindig nagyon rövidre vágom őket, de így is pattog róluk rendesen a lakk, hiába az alap- és fedőlakk. Vasárnap azért szépen kilakkozom őket, kb másnap délutánig egészen jól bírják a gyűrődést. Van egy szép kis lakkos dobozom, ezt az után készítettem el, hogy valakit zavart, hogy egyesével raktam ki őket egy polcra, de így nekem is kényelmesebb. Hű, egyébként most már másfél napja figyel a körmeimen egy Colorama lakk, és semmi baja. Meglepő.

Sorozatok és popcorn - új epizódok, éljen az ősz! Általában vasárnap nézzük meg egy adagban az egy hét alatt összegyűlt sorozatokat, nálunk a program többnyire a Big Bang Theoryból, az Így jártam anyátokkalból és a Modern Familyből áll, most a szabi alatt behoztuk a lemaradást a Walking Deadből is (én csak fél szemmel, másnap így sem tudtam túl nagy várakozással tekinteni a nyers, darált marhahúsra). 

Könyv - nyilván. Egy lazítós estéhez pedig lazítós könyv dukál, nálam ez ma A boszorkány Gregory McGuire-től, ami elröpít egy duplán képzeletbeli világba, a gonosz Nyugati Boszorkány életének helyszíneire. És mivel kindlin olvasom, úgy fekszem, ahogy akarok, mert egy kezem is elég, ahhoz, hogy lapozgassak.
Ha különösen nyomi vagyok, akkor fogom a kis bibliámat, ami az éjjeliszekrényem állandó lakója, ez a 14,000 things to be happy about, felcsapom valahol, és hagyom magam jókedvre deríteni. 

Ma délután sétáltunk egy nagyot a környéken, rengeteg macskát láttunk, de csak egy hagyta magát megsimogatni, a többi nagyon félénk. Tegnap elmentünk ebédelni anyuhoz és apuhoz, és ahogy nyomkodtam a macskát, rá kellett jönnöm, hogy ez a tevékenység is iszonyúan megnyugtató. Egy cica annyi boldogságot tud adni, a dorombolásával meg generálja a pozitív energiákat, tökéletes stressz ellen. Hiányzik a Cica. 

A felsoroltakon kívül a legtökéletesebb relaxációs program nekem tényleg a masszázs, erre nem sajnálok pénzt kiadni. (Azt azért senki ne gondolja, hogy 7000 Ft/óra áron járok masszőrhöz.) Egyrészt óriási szükségem van rá a nyamvadt hátam meg nyakam miatt, másrészt teljesen függő lettem, most már fájdalommal sem jár, csak élvezem az olaj finom illatát meg a nyomkodást, a végén pedig ott az isteni fejmasszázs, hát az valami fantasztikus! 

A másik dolog, ami szintén feltölt és kikapcsol, az az, hogy találtam végre egy mozgásformát, amit nem utálok. Azért nem írom általánosságban, hogy a mozgás mennyire jó, mert rám ez így nem igaz. Jó időben biciklivel járok dolgozni, és gyűlölöm. Idiótákkal kell megküzdenem folyamatosan, ami kikészít, mire beérek a munkába, a vérnyomásom az egekben van. A tömegközlekedésért sem rajongok, de ott legalább nem én idegesítem magam a gyökér módon közlekedő emberek miatt. Próbáltam a futást, az is felidegesített, úgy éreztem, elvesztegetett idő, szörnyen unatkoztam közben. Szóval a lényeg, hogy sok mindent kipróbáltam, de egyetlen edzésformát találtam, amit még nem untam meg, ami közben jól érzem magam, és aminek egyébként még az eredményét is látom, annak ellenére, hogy mindig lökdösnünk kell egymást, hogy felkerekedjünk. De azért végül többnyire sikerül eljutnunk a teremig. 

Nektek van valami bevált tevékenységetek, rituálétok, ami segít kikapcsolni, levezetni a stresszt?