2012-01-23

Stieg Larsson: A lány, aki a tűzzel játszik


A tetovált lányhoz annak idején szép nagy adag szkepticizmussal álltam hozzá, mivel én vagyok az, akinek mindig gyanús, ha túl nagy a felhajtás egy könyv körül. Akkor nem is igazán hatott meg, persze libabőröztem időnként, meg végigizgultam az egészet, de hülye fejjel valamiért kitámasztottam, és nem engedtem magamnak, hogy igazán megszeressem. Nem tudom, hogy lehettem ilyen, utólag visszagondolva az egyik legjobb krimi, amit valaha olvastam. 

Nemrég viszont rákívántam egy kis svéd hangulatra, úgyhogy elhatároztam, hogy folytatom az ismerkedést a Millenium-trilógiával.

Kedvenc hőseink (Salander, Blomkvist) természetesen most is a középpontban állnak, de szerintem ez a rész sokkal inkább szól Salanderről, mint az előző. A csajszi kicsit megkomolyodik, vagy inkább konszolidálódik, de ezt az állapotot nem sokáig élvezheti, mert elég komoly gyilkossági ügybe keveredik. az esetnek köze van persze a Milleniumhoz, mivel épp azon vannak, hogy kiadjanak egy leleplező tematikus számot illetve egy könyvet a svéd szexipar résztvevőiről. A dolog ott válik kissé kockázatossá, mikor egy Zala nevű titokzatos és egyértelműen rendkívül veszélyes alak után kezdenek szaglászni. Sallyt nem csak a rendőrség meg az ismerősei próbálják előkeríteni, hanem - még a történet legelején - Bjurman, (igen, az a baromira szimpatikus gyám, akinek Salander igyekezett teljesen tönkrevágni az életét) is a lány nyomába ered. Ez utóbbiról Sallynek semmi fogalma, mivel épp a Karib-szigeteken tölti jól megérdemelt szabadságát, és azzal telnek a napjai, hogy egy matematikai tételt próbál megoldani. 

Imádtam, mikor hazaért Svédországba, és nekiállt keresni valami böszme nagy lakást, meg nagybevásárlást csapott az IKEÁban. én is akarok egy ilyet! (a húsgolyót ribizli- és barnamártással azért hiányoltam...) 

Ebben a részben még jobban megkedveltem ezt a lányt, tényleg felnőtt kicsit azt hiszem, mondjuk számomra időnként röhejes volt, hogy mekkora embereket zúzott le, úgy tűnik, itt kicsit túlszárnyalt Larsson fantáziája. 
Spoilerezni én sem szeretnék, úgyhogy többet nem árulnék el a történetről, mindenesetre annyit megjegyeznék, hogy hozzám a sorozat második része valahogy közelebb áll, mint az első. Várom már nagyon, hogy a harmadiknak is nekiálljak, csak hát biztos tök szomorú leszek, ha majd azt is befejezem.


2012-01-17

Mary E. Pearson: Az imádott Jenna Fox

Jenna Fox tizenhat évesen balesetet szenved, amelynek következtében több mint egy évig kómában fekszik. mikor felébred, nincsenek emlékei, a szülei idegenek számára, és csak a családi videókból tudja valamennyire rekonstruálni a korábbi életét. 
a történet valószínűleg a közeli jövőben játszódik, de nem Az ötödik elemből megismert röpködő autókat kell elképzelni, inkább a tudomány és a társadalom fejlődése(?) a jellemző, valamint akadnak utalások olyan természeti katasztrófákra és járványokra is, amelyek még nem következtek be. 

Jenna lábadozásában a környezete nem túl segítőkész, az anyja minden információtól óvni próbálja, és még azt sem nagyon engedi, hogy a lány elhagyja kaliforniai házukat. az apa Bostonban dolgozik, egy híres orvosi találmány fűződik a nevéhez, és Jenna ezt sem nagyon érti, hogy miért kellett Kaliforniába költözniük, amikor korábban a keleti partvidéken éltek. a legérdekesebb karakter a nagymama, aki láthatólag idegenkedik az unokájától, és ezzel Jenna tisztában is van, ellenségesebb nem is lehetne vele Lily. az asszony azt mondja a lánynak, hogy nincs helye az életében, és hát azt hiszem, ezzel nem könnyíti meg Jenna életét, ami amúgy is már kész rejtély. 



olyan feszült a légkör a lány körül, hogy már én is szorongtam olvasás közben. mindenki rendkívül titokzatos, Jenna új élete számomra rémálomba illő. 

időnként bevillan neki egy-egy régi emlékfoszlány, ezekkel viszont nem nagyon tud mit kezdeni, nem tudja, hova tegye őket. 

a jelen is elég különös: hogy lehet az, hogy korábban történelemből és matekból korrepetálásra volt szüksége, most meg mindent tud a francia forradalomról, és fejből idéz teljes könyveket? és miért érzi furcsának azt, hogy az anyja minden parancsára engedelmesen reagál? 

némi titkos kutatómunka után összeáll a kép Jennában, és hát nem örül. 
és ekkor még csak a könyv felénél tartunk.

kezdem nagyon megszeretni a YA literature-t, manapság ez egy egészen különleges szegmense az irodalomnak. ez a könyv - a gyerekkönyvtári elhelyezése ellenére - szerintem inkább a felnőttekhez szól, tekintettel a komoly bioetikai kérdésekre, amelyeket a szerző a történet középpontjába helyezett. 

nagyon sajnáltam az utolsó pár oldalt, nekem picit elrontotta azt az igazán pozitív képet, ami olvasás közben kialakult bennem a könyvről. 

azért várom nagyon a magyar nyelvű folytatást, angolul kijött már, a The Fox Inheritance.