Őszi utánpótlások

Ez egy inverz elfogyottas poszt lesz, most többnyire olyan szerzeményeket tereltem össze egy kupacba, amit a kifogyott tégelyek, flakonok, bármik helyett vásároltam. Glamour napi zsákmányok helyett jöjjön a full price verzió. :D És képzeljétek, se Angliában, se Skóciában nem vettem magamnak kencéket, egyszer bementem egy Bootsba, de annyira sok minden vett körül, hogy inkább kimenekültem.

Téli beauty kedvencek

November óta nem írtam havi kedvences bejegyzést, úgyhogy úgy gondoltam, itt az ideje egy téli összegzőnek arról, hogy miket használtam a legszívesebben az elmúlt három hónap során. Nem akarom folyton ismételni magam, ezért csak néhány aktuális imádatot hoztam, de közben ez a lista még mindig érvényben van. Én most ezzel a poszttal le is zárnám a telet, és bár az őszi-téli illatok a kedvenceim, alig várom, hogy lecseréljem az édeskés, magos illatokat egy kis olívára meg rózsára!

Katacita Beauty Awards - 2015

Decemberi kedvences posztot nem hoztam, helyette inkább kiosztom a 2015-ös Katacita Beauty Nagydíjat! Igyekeztem minimalizálni a mennyiséget, még ha ez elsőre nem is tűnik úgy. A bejegyzés végén meg megtekinthető az év 5 legnagyobb csalódása is, csak hogy lássátok, az életem a fürdőszobában nem mindig csak játék és mese. 

Egy zacskó szemét

Régen volt már olyan poszt, amiben a kidobandó szemetet mutogatom, de nemrég újra nekiálltam gyűjtögetni a kiürült flakonokat meg üvegcséket, és most ennek az eredményét láthatjátok itt, nagyjából az elmúlt egy hónapban használtam el az utolsó cseppjeiket. 

Augusztusi szépségposzt

Változááás! Meguntam az elfogyott-témát (nem a flakongyűjtögetés miatt, hanem csak úgy), ezért szüneteltetem a rovatot, nem mondom, hogy örökre vége, de kell a folyamatos megújulás. A kedvencek maradnak, bár úgy érzem, egyre kevesebbet tudok említeni, legrosszabb esetben majd előveszek egy-egy régi nagy szerelmet. Ezen kívül pedig helyzetjelentés várható az aktuális tapasztalataimról random területeken. Jó lesz?

Júliusi szépségposzt

Kezdem a tervekkel: augusztus beauty szempontból nem-veszek-semmit hónap lesz. Marie Kondo könyve azért mégiscsak jó volt erre-arra, de ha másra nem, arra biztosan, hogy befejezzem a tárgyak túlértékelését (amivel már előtte is egész jól haladtam). Addig már eljutottam, hogy nem veszek meg valamit csak azért, mert épp akciós, sőt, valahol mélyen már inkább taszít az a jelenség, ha valamit utánam akarnak dobni. Az Alexandra akció nagyon jól példázza mindezt. :) Kencékkel bőven el vagyok látva, utánpótlást se nagyon kell vennem semmiből mostanában, és arra gondoltam, hogy ha már leírom itt, hogy nem veszek kencét egy hónapig, akkor azt talán be is fogom tartani. 

Kedvencek

Beszerzések innen-onnan #3

Vannak hónapok, amikor szinte alig vásárolok, csak azt, amit nagyon muszáj, néha meg kedvem támad kipróbálni új dolgokat, meg rámtör a mindent-egyszerre-akarok-olvasni - érzés, illetve igyekszem kihasználni a nyári leárazásokat is, ezeknek az eredményét láthatjátok itt, úgyis régen volt már ilyesmi bejegyzés, néha-néha egy belefér, nem? :)

Júniusi szépségposzt

Nem tervezek a nyárról és az időjárásról értekezni, ezért minden felvezetés nélkül belevágok.
Sokat agyaltam, hogy miket válogassak a havi kedvencek közé, aztán tök véletlenül sikerült ilyen csodás színkombinációt összehozni:

Kedvencek

Májusi szépségposzt

Ebben a pillanatban annyira nem vagyok rápörögve a beauty-témára, a kedvenceket se volt könnyű összeválogatni. Szent célom, hogy leredukáljam a készletemet, hogy ne legyen már annyi minden ebben az icipici fürdőszobában. Májusban nem fogyasztottam el olyan rengeteg dolgot, de rajta vagyok az ügyön. :) Amúgy is azt érzem, hogy pikkpakk elszállt a hónap, és még szinte egy csepp nyarunk se volt - az én értelmezésemben ez azt jelenti, hogy eddig megúsztam a kánikulát.

Elfogyott

Vasárnapi relax #7 - Eperszerelem

A közelünkben levő minipiacon egy hölgy gyönyörűséges és édes epret árul a szezon eleje óta, úgyhogy nincs hiányom ebből a csodás gyümölcsből, amit egyébként nem kizárt, hogy csak azért szeretek annyira, mert már a nyár közeledtét jelzi, és gyakorlatilag ő nyitja a nem-unalmas gyümölcsök szezonját. A kedvencem turmixolva, akár tejjel nagy pohárban, akár pár csepp tejszínnel, azt meg kikanalazom.

Ilyenkor különösen kívánatos számomra az eperillat a kozmetikumokban, vagy bármilyen epres jelleg, most is azon kaptam magam, hogy egy csomó piros és rózsaszín dolog vesz körül, nézzük akkor, hogy kik is ők!

Amikor mégis elmentem JOY-napozni (meg könyvtárba is)

A Glamour-napok hidegen hagyott, így arra gondoltam, hogy a JOY-napoknak is szépen hátat fordítok, de hirtelen felindulásból mégis beneveztem egy Éva magazinra, és kitekertem a Tescóba, hogy vegyek magamnak szükséges ruhákat, hát azt annyira nem sikerült, de persze ha már megvan a kuponfüzet, akkor nézzük meg a Müllert, meg a többi napon az egyéb drogériákat is. És ugye, ha már egyszer ott jártam... meg ha már egyszer beszerzős poszt írására vetemedem, akkor mutatok minden mást is, amit tegnap-tegnapelőtt vásároltam, akár kuponnal, akár anélkül. 

Áprilisi szépségposzt

Bele is csapok a közepébe, mert már megint egy szép hosszú posztnak nézünk elébe. Ú, és remélem, hogy a következő zárást már még szebb fotókkal csinosíthatom = addigra talán lesz új fotóáppárát. 

Elfogytak

Előbb-utóbb az unalomba fog fulladni szerintem ez a rovat, mert folyamatosan ugyanazokat a termékeket veszem és használom el, majd vásárolom újra, de legalább ki lehet dobni az üres flakont egyből, mert az újjal is tudom demózni itt a fotókon őket.
Beszerzés téren kicsit erősebb volt az április az előző két hónapnál, de nem érzem úgy, hogy felesleges dolgokat vettem volna, illetve egyszer képes voltam arra is, hogy az agyonakciózott és ajándékos Yves Rocher virtuális kosaramat magára hagyjam. :)

Szuper mega giga szárazsampon-összehasonlító

Újra beauty kontent, ezer éve készülök erre a posztra, mert nagy szárazsamponmán vagyok! És hogy lássátok, kivel van dolgotok, még egy kicsit vásároltam is a teszt kedvéért, hogy teljesebb legyen a kép meg nagyobb a minta. 

Azt vettem észre, hogy a szárazsamponoknál különösen érvényesül az a tendencia, hogy totál mindenfelé szórnak az értékelések és vélemények egy-egy márkáról, így amit itt leírok, nyilván nem szentírás, de azért igyekszem mindenféle objektív szempont alapján jellemezni a termékeket, illetve a végén a főbb szempontok nyertesét is ki fogom emelni. 

Ők a versenyzők:

Márciusi szépségposzt

Nagyon úgy fest, hogy márciusban is sikerült sok mindent elhasználnom, viszont beszerzésben tök jó vagyok, mert a három Batiste szárazsamponon, egy Lovely körömkiegyenlítő alapozólakkon és kettő akciós rúzson (az egyik utánpótlás) kívül szerintem semmit nem vettem. A Monefy alkalmazásnak hála, azt is tudom, mennyit költöttem drogériában + ide jön az asosos Batiste csomag, lehet, hogy TMI, de 11 000 Ft-nál simán megálltam, és ebben benne vannak olyanok is, mint öblítő, mosószer, zöld tea és étcsoki. Nagyon áthelyeződtek a prioritások :) Azért a tavasz bennem is megmozgat ezt-azt, bármennyire is közhelyes: vágyom a pasztell színekre és az élénk rúzsokra, de egyelőre abból élek, ami otthon megtalálható, és nincs okom panaszra. Majd egy tavaszi/nyári parfümöt óhajtok beszerezni, már vannak is ötleteim.

Elfogytak

Aktuális Lush szerelmeim

A Lush nálam továbbra is az all-time-favourite márka, odavagyok a jellegzetes illataikért, szinte sosem okoznak csalódást, még akkor sem, ha úgy rendelek meg valamit, hogy előtte nem szaglásztam meg. Karácsony után feltöltöttem a készleteket, volt a csomagban több fürdőgolyó, tusfürdő, például a régi nagy szerelem, a Snow Fairy, meg mivel épp elfogyott a Let the Good Times Roll arctisztítóm, belőle is kellett utánpótlás. Ezeket nem mutatom be ismét, inkább nézzük az új felfedezettjeimet!

Januári szépségposzt

Abból látszik, hogy milyen rohadt hosszú volt a január, hogy úgy érzem, ezer éve lökdösöm arrébb az üres tubusokat meg flakonokat, hogy a hónap végén összeállhassanak csoportképpé. Kezdem is velük, januárban magamhoz képest eszméletlenül sok mindent elhasználtam, kérlek, veregessétek meg a vállam. Jövő hónapban azért nem kell ilyen teljesítményre számítani.
És ahogy 2014 végén ígértem, idén külön tálalom a kencés és a könyves havi zárásokat, az előbbibe bezsúfolom az üres flakonokat is (örömtáncot jártam, amikor végre belepakoltam őket egy zacskóba és kidobtam az egészet). 

Végeztem velük:

Unboxing #4 - Yves Rocher finomságok

Szegény bjúti posztjaimat mostanában eléggé hanyagolom, viszont nemrég garázdálkodtam az Yves Rocher webshopjában - azért nem az üzletben, mert ott pont nincsenek azok a termékek, amelyeket magaménak szerettem volna tudni, sokkal kisebb a választék - és úgy érzem, világgá kell kiáltanom, hogy mennyire elégedett vagyok a márkával, a termékeikkel, az ügyfélközpontúságukkal, az akcióikkal, satöbbi. 

Nem fogok márkabemutatót tartani, ha valakit érdekel, itt talál ilyesmit. Az YR cuccaival bő egy éve ápolok egyre jobb viszonyt, tavaly az egyik arckrémüket használtam rengeteget, aztán később jöttek az isteni illatú tusfürdők, nemrég pedig beleszerettem a hajbalzsamjaikba. Hiába vagyok tusfürdőmániás, az elvárásaim egyre irreálisabbak, és hiába szagolom végig a Rossmann meg a DM polcán fellelhető összes példányt, nem viszem haza egyiket sem (illetve de, egy Baleát nemrég sikerült, de olyan gyengén habzik, szerintem habfürdőként/kézmosóként végzi). Meg amúgy a drogériás márkák jelentős többségénél fennáll az egyenszag-probléma, tehát az összes Dove tusfürdőnek van egy hasonló alapillata, ugyanez a helyzet a Niveával, a Palmolive-val, a Fával és így tovább. Mint amikor minden kajába vegetát szórsz. 

2014 lányos kedvencei

Kiosztom a Katacita-díjat a 2014-es kedvenceimnek, igyekeztem szűkre szabni a listát, igaz, ez egyáltalán nem fog látszani. Eleve kimarad jó pár kategória, de a megfelelő pontokon majd magyarázkodom. 

Az utóbbi pár hónapban végre eljutottam addig, hogy csak akkor vásároljak, ha valami elfogyott. Természetesen vannak kivételek, például a körömlakkok, de tök jó, hogy végre van annyi eszem, hogy ne vegyek meg egy hatodik palettát, így is olyan nehéz dönteni reggelente, hogy milyen sminket varázsoljak magamra. Emellett igyekszem olcsóbb alternatívákat találni a kedvelt termékeimre, például masszívan ellenállok az épp akciós TBS testvajaknak még akkor is, ha újra lehet kapni a citromos csodákat. Természetesen ezentúl sem fogok önmegtartóztató életmódot folytatni, de már egyáltalán nem hoznak lázba a különböző trendkiadások, és esküszöm, nem akarok megvenni több krémes arclemosót sem, amíg nem pusztítottam el az itthon fellelhető hadsereget. 

A 2014-es kedvencek közé csak azokat a termékeket válogattam be, amelyeket tényleg igazán gyakran használok, és amelyeket igazán szeretek és részei a mindennapjaimnak.

Novemberi kedvencek és könyves zárás

Többek között azért sem szeretem ezt a szívderítő sötétséget, mert képtelenség normális fotókat lőni ilyenkor, legalábbis olyan felszereléssel (illetve annak hiányában), ami nekem van (nincs). Ebédfőzés helyett azért kattintottam párat, aztán rájöttem, hogy enni is kellene valamit, úgyhogy nekiálltam ananászos-szalonnás csirkét sütni. Természetesen már most éhes vagyok, pedig nincs egy órája, hogy ebédeltünk.

Azt nézem, hogy nem olvastam valami hűderengeteget ebben a hónapban. de ahogy beleolvastam a többi havi zárásba, ezzel nem voltam egyedül, bár nekem fogalmam nincs arról, hogy helyette mit csináltam. Novemberben őket végeztem ki: 

1. Melissa Bank: Egy pasivadász feljegyzései (újraolvasás)

2. Max Brooks: World War Z (újraolvasás)

3. Lena Dunham: Not That Kind of Girl

4. Anne Holt: 1222

5. Edward Kelsey Moore: Szikomorfán születtem

És elkezdtem, de nem fejeztem be A világ legjobb könyvét, esélytelen, hogy én ezt végigolvassam. 

A Szikomorfa örök kedvenc lett, szerintem nekem bármilyen hasonló könyvet el lehet adni, nagyon örülök annak, hogy megvettem, még a nem túl szép borítója ellenére is. Most nem írok róla többet, inkább megígérem - magamnak is - hogy később összeszedem róla a gondolataimat. A Zombiháborút pedig újraolvasni is óriási élmény volt, totálisan nekem való, még akkor is, ha egy picit túl amerikai, ezeket a fejezeteket jól ellensúlyozzák a nemzetközi kitekintések. Marad tehát a World War Z is az örök kedvenceim között. 

Sikerült viszonylag keveset vásárolnom novemberben, de természetesen volt egy-két dolog, amit muszáj volt beszereznem, a random portyák viszont szerencsére elmaradtak. Néhány régebbi és új kedvencet mutatok most:

A Body&Soul mandulás testápolót még a Glamour-napokon vettem a Müllerben, vagy ha nem akkor, akkor annak tájékán valamikor. Az illata tökéletesen passzol a jelenlegi hangulatomhoz, és az a jó benne, hogy nem annyira intenzív, hogy könnyen ráunjak. Egyébként rettentően folyós testápoló ez, ennek ellenére teljesen jól hidratál, egyáltalán nem ragacsos, szerintem ha újra a Müllerben járok, hozok még ilyet, csak lehet, hogy más illatban. A Bourjois Healthy Mix Serum alapozó régi vágyam volt, de sikerült megtudnom, hogy Magyarországon megszűnt ez a termék, pont amikor végre rászántam volna magam a vásárlásra. Így mindenféle előpróbálgatás nélkül megrendeltem az Asosról egy akcióban a legvilágosabb (51) színt, és milyen jól tettem! Mostantól semmi más folyékony alapozót nem vagyok hajlandó magamra kenni, csak ezt, meg a koreai BB krémeket. Nem túl erős a fedése, sőt merem állítani, hogy az egyik BB krémemmel jobban lehet vakolni, de én pont ezt szeretem: szépen kiegyenlíti a bőröm színét, de nem látszik, hogy ott van valami. A színe egy kicsit sárgás, de ettől nem kell megijedni, ez pont arra jó, hogy élénkítse egy kicsit a bőrt, még az én hidegszürke fejemre is tökéletes. Talán a hónap elején szedhettem össze a Nivea volume sensation hajhabot, ugyanis megőrülök attól, hogy rátapad a fejemre a sok hajam, még rögtön hajszárítás után is. Most ezt masszírozom a vizes hajamba, és sokkal normálisabban nézek így ki, persze azért egy kis texturáló spray az jöhet másnap reggel, de ez a hab is sokat segít, ráadásul 1. nincs masszív vegyszerszaga 2. nem nehezíti és tapasztja össze a hajszálaimat. A Sleek au naturel paletta annyira a mindennapjaim része, mégis szerintem soha meg sem említettem, pedig nagyon sokat használom. Merem ajánlani bárkinek, aki nude színekből álló jó minőségű palettát keres, ezerszer inkább erre áldozzatok, mint valami drogériás összeállításra, az ára sem durva, kb 2000 Ft, online rendelhető meg (én erősen vacillálok, hogy melyik legyen a következő Sleek palettám, rengeteg félét lehet kapni). Ebben, mint láthatjátok, sok a matt alapszín, illetve három csillámos is található benne, azért a jobb felső világosért például oda meg vissza vagyok. Ebben a posztban van egy kulturáltabb kép róla. És jelentem, végre megtaláltam a tökéletes sminklemosót is, igazából nem tudom, miért nem próbáltam eddig kétfázisú lemosókat, a lényeg, hogy beszereztem ezt a Garnier 2in1 érzékeny bőrre való lemosót, és csodálatosan jóban vagyunk. Amióta az Etude House szemhéjalapozót használom, meggyűlt a bajom a sminkleszedéssel, viszont ezzel a termékkel sitty-sutty lejön, mindenféle erőlködés nélkül. Byebye micellás vizek!

A háttér sem véletlen: Harmadik éve hű társam ez a Burberry mintás sál (fogalmam sincs, hogy az enyém épp milyen márka, kb 250 Ft-ért túrtam). Mindenhez passzol, nagyon klasszikus és sikkes - szerintem - szóval hiába van még bőven téli sálam, nem nagyon vagyok hajlandó mást felvenni. Ó és kaptam névnapomra egy gyönyörűséges kabátot, amibe első látásra beleszerettem már a honlapon, aztán egyszer felpróbáltam a teszkóban, de ááá, mondom minek, végül legközelebb már nem bírtam ellenállni neki. 

Ennyit pofázni... de örüljetek, mert novemberben egyetlen könyvet sem vettem, valahogy nem is jutott eszembe, meg most kíváncsi vagyok, hogy mit kapok a molyos húzásra, és lehet, hogy amit nem, azok közül beszerzek 1-2-t, még meglátom, hogy állok majd anyagilag. :)

Jaj, így a hónap végére volt még egy szuper élményem, céges csapatépítés keretében elmentünk lézerharcozni. Arra gondoltam, hogy az első kör után majd a.) jól megunom vagy b.) jól felhúzom magam azon, hogy milyen béna vagyok, és inkább lemegyek sörözni, de annyira elkapott a harci kedv, hogy aztán le se lehetett rángatni a pályáról. Bár a fiúk csúfoltak kicsit, hogy sokat campeltem, de hát valamiből meg kell élni. Edzésnek sem utolsó a dolog, rohadt fárasztó, de az a jó benne, hogy közben annyira elkap a hév, hogy észre sem veszed, hogy mennyire kipurcansz, ellenben este utána nem volt gondom az elalvással, illetve másnap hatalmas izomlázzal keltem. Kéne valami állandó csapat, akikkel hétről hétre el lehet menni, mert ez valami eszméletlenül jó! És legalább nem fáj úgy, mint a paintball.

Update: Még valami! Ahogy sokan mások, ősz elején is írtam egy tervet arra vonatkozóan, hogy miket szeretnék olvasni szeptember-október-november hónapokban.

És tádáá! Mind az öt könyvet elkezdtem, az egyiket, a Nyomtalanul c. skandináv krimit viszont félbehagytam, nem igazán hangolódtam rá se a szereplőkre, se a hangulatra, innentől kezdve felőlem történhet bármi. A többi négyet viszont elolvastam, és azt hiszem, tök jó könyveket válogattam össze magamnak, ezek voltak azok:

1. Benedek Szabolcs: A vértanú

2. Jessica Brockmole: Levelek Skye szigetéről

3. Jeff Vandermeer: Fantomfény

4. Alan Bradley: De mi került a pitébe?

A beszerzéseket illetően a többiek is visszafogottak voltak, kivéve Teklát :D
Amadea
Anna
BookwormGirl
Horsegirl
Liliane
Nikkincs
PuPilla
Tekla
Theodora

Lajos levelet kap és egyéb érdekességek

Koncepciómentes poszt lesz ez, bár legszívesebben ebből is sorozatot csinálnék, nem tudom, mi ez a rendszerezés-mánia nálam. Közléskényszer tört rám, úgyhogy megosztok veletek néhány random érdektelenséget. 

Tegnap főztem harisszás-gránátalmás csirkét szivárványos bulgurral. Sajnos csak az egyikünknek ízlett, úgyhogy vacsorára csináltam tojásosnokedlit a másikunknak. Van még rajtam kívül valaki, aki utálja a tojásosnokedlit? Légyszi-légyszi jelentkezzen valaki, annyira egyedül érzem magam ezzel az undorommal! 

A lényeg, hogy a csirke nagyon fincsi lett, és életem első bulgurja is. A receptet egyébként essiebutton pasijának vadonatúj csatornájáról lestem el, és egyáltalán nem volt bonyolult elkészíteni az ételt. Közben ellenállhatatlan vágy keletkezett bennem egy mozsár birtoklása iránt.

Amúgy éjjel arra ébredtem, hogy fáj a torkom, de épp nincs időm/kedvem betegnek lenni (igen, olyan is előfordul, hogy van, legalábbis valami lájtos szinten), szóval kicsavartam egy grapefruitot, aztán ittam limonádét, lenyeltem egy multivitamint, lopkodtam egy kis savanyúkáposztát rakottkáposzta-készítés közben, végül főztem gyógyteát is. Moziba is akartunk menni ma (Holtodiglan, láttátok már?), de szerintem ez tolódik a hosszú hétvégére, úgyis van még mit csinálnom ma, illetve szeretnék elmélyedni végre egy könyvben, mostanában döntésképtelen vagyok, ha arról van szó, hogy ki kell találni, mit olvassak. 

Elfogytak ugyanis a könyvtári könyveim, és úgy döntöttem, erős leszek, amikor visszaviszem őket, azaz nem hozok el újat, előjegyzésem végre nincs, hála a késedelmemnek. Végre tehát elérkeztem a várva várt szituációhoz, hogy a saját felhozatalból kell választanom, de miért nem mondtátok, hogy ez ilyen nehéz? A kindlit fél órán át nyomkodtam, míg a 150 regényből kiválasztottam a Swamplandia!-t (először a Divinerst kezdtem el, de mivel aránylag sok oldal után is 1%-ot írt a kijelző, megnéztem a molyon, hogy hány oldal. Hatszáz. Majd egyszer.) Itthon idecipeltem az ágyam mellé pár könyvet, végül a De mi került a pitébe? lett a győztes, de ezzel is csak pár oldalt haladtam eddig. Elolvastam a friss Nobel-díjas Modiano egyik regényét, a Sötét Boltok utcáját, mert az is megvan nekem, igaz, egy dohányfüstös-patkányrágta verzióban. Rövidke, pár óra alatt kivégezhető történet egy emlékezetvesztett férfiről, aki próbálja összerakni a múltjának darabkáit. Az ötlet nekem nagyon tetszik, viszont a kivitelezés egyáltalán nem. Összecsapottnak éreztem: semmi hangulatteremtés, csak párbeszédek, a főhős elé az égvilágon semmi akadály nem gördült a nyomozás során, ez egy kicsit irreálissá tette a történetet. A vége meg teljesen befejezetlen, de lehet, hogy megint az van, hogy én nem értem a magas szintű művészetet. 

Olvasnék valami jó kis magyart is, ősszel ez mindig előjön. A Vérgróf-trilógiát befejeztem, de majd úgyis benne lesz a Vértanú a havi kedvencekben. 

Ígértem egy Kiko lakk-bemutatót, ezt a négyet vettem magamnak, persze azóta verem a fejem a falba, hogy miért nem vettem többet... bár inkább csak az elérhetetlenségük miatt. A színek szépek és voltak még szebbek is - most inkább alapdarabokat válogattam, majd legközelebb rámegyek a csillámpónis vonalra - viszont a tartósságuk hagy kívánnivalót maguk után. Oké, hogy rajtam semmi sem szupertartós, de ezek már az első napon pattogni kezdtek, úgyhogy picit megkopott a Kiko iránti szerelmem fénye. 

Ők a kiválasztottaim:

A piros kicsit gyöngyházas és nem ilyen narancssárga, mint a képen. A többi nagyjából reális. A menta cupcake amúgy homoklakk. 

Ha már lakk, vettem egy új alaplakkot az Essence-től, mert a 24/7-es iszonyat sűrű, és nagyon kevés maradt az üveg aljában. Sajnálatomra nem találtam meg ugyanezt az állványokon, úgyhogy próbáltam egy hasonlót elhozni, ember legyen a talpán egyébként, aki kiigazodik a 600 féle alap/fedő/ápoló átlátszó lakk között. Ez is egész jól feltölti a barázdákat, de fényesre szárad és nem dermed rá pillanatok alatt a körmeimre. Aztán egy színes-glitteres fedőlakkra is szert tettem, "kellett", na.

Képzeljétek, Lajos tegnap kapott egy rajongói (remélem) levelet! A postaládánkba volt bedobva két A4-es lap, ami azért ijesztő, mert az a lépcsőházban van, és az biztos, hogy nem itt lakótól érkezett a küldemény. 

A lapok mindkét oldalán fekete-fehér nyomtatott képek vannak 2-3 különböző macskáról (gondolom a levélíró macskái lehetnek), az egyik kép széléhez meg odaírták nagy nyomtatott betűkkel, hogy LÁTTAM A CICÁT AZ ABLAKBAN. A másik szélére pedig, hogy ÉN IS SZERETEM. Ennél már csak az lenne creepybb, ha újságból kivágott betűkből ragasztgatták volna oda a feliratot. Azért erősen bizakodom, hogy valamelyik itt lakó néni unokája vagy ilyesmi a feladó, különben megijednék. :)

Mi van még? Levágattam a hajam, bár most jövök rá, hogy lehetett volna rövidebb is... Muszáj volt, mert a sok ápoló kence ellenére is törik a hajam rettenetesen, közben dobálja le a festéket, úgyhogy komolyan el kell gondolkoznom azon, hogy egy időre megválok a hajfestéktől. A lenövesztéstől viszont eléggé kiráz a hideg, úgyhogy ha van bármi ötletetek, hogy mit csináljak, ne habozzatok megosztani velem. Illusztrációképp lőttem egy meglehetősen béna fotót Instagramra, ami ugyan fekete-fehér, de még ezen is szőkének látszik a hajam vége, holott elvileg egyáltalán nem az. Mégis van valami áttetszősége, amitől megőrülök! Pedig nagyon régen voltam szőke utoljára, ott már nem lehetnek ennek maradványai.

Lajost ennyire érdekli, hogy van egy ismeretlen rajongója.