2013-03-29

Hölgy sárkánnyal és kiskutyával


Szerintetek le merjek festeni sötétkékre egy ilyen remekművet? :D 


Na jó, félreteszem a gonoszkodást, tegnap óta miénk a lakás, ma este már festjük a plafont, a hétvégén pedig folytatjuk a szép színekkel! Valamint ipari szellőztetéssel, mert olyan bagószag van, hogy az valami csodálatos. Jaj, de most annyira boldog vagyok!!! Jövök majd képekkel, csak kéne találnom egy rendes fényképezőt.

2013-03-19

Remek ötlet volt

előjegyeztetni hat könyvet (és ez csak az egyik könyvtár, a másikban is ott van három a listán), ráadásul mindegyiknél első vagyok a sorban, sőt a Királyné lettem már az enyém is lehet. Hétvégétől szerintem egyáltalán semmi időm nem lesz olvasni, könyvtárba menni meg végképp nem, ugyanis az édesem arra próbál rábeszélni, hogy a felújítási munkálatokat végezzük a munka mellett, vagyis után, szóval purcanjunk ki, és amikor aztán szépen lakható lesz a kis otthonunk, akkor vegyünk ki 2-3 napot és élvezzük a csodát.
(Lehet hülyeség volt belekezdeni A körbe, valószínű azt se mostanában fejezem be.)
A könyvtár jóvoltából pedig ők lesznek a következő zsákmányaim:

Scott Mariani: Mozart rejtélyes halála
Dan Simmons: Hyperion (főleg ha a kedves kölcsönző végre visszaszolgáltatja a könyvtárnak)
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők (elsősorban anyunak, ha lesz időm, én is elolvasom, itt úgyis csak ötödik vagyok)

Juliet Grey: Királyné lettem
J. K. Rowling: Átmeneti üresedés
David Mitchell: Felhőatlasz
Marie Lu: Legenda
Hidasi Judit: Kilenc
Slavenka Drakulic: Frida, avagy a fájdalomról

Mindemellett a barátnőm beígérte nekem az Egy képzeletbeli barát naplóját meg legnagyobb örömömre megvette Murakami futós könyvét, ez utóbbira nagyon vágyom már, (szombat este szusievés közben kimondottam megkívántam Murakami műveit), remélem, hogy motiválni fog abban, hogy nekiálljak futni (futópálya mellé költözünk egyébként), mert amúgy a világon a legidiótább önként vállalt tevékenységének tartom a testedzés ezen formáját. Tavaly nyáron egyszer elmentem a közeli futópályára, hányinger gyötört és egyéb kínok, úgyhogy hazafelé biciklizés közben megállapítottam, hogy ennyire nem vagyok zsíros. Valamit pedig kezdeni kell magammal, ha azt szeretném, hogy egyes ruhadarabok idén tavasszal is feljöjjenek rám.

Szóval ott tartottam, hogy nem tudom, hogyan fogok időt szakítani az olvasásra az elkövetkezendő hetekben, mert festeni kell rengeteget és szekrényt meg polcot meg ágyat szerelni (bár gyanítom ezt pont nem én fogom csinálni). Közben igyekszem türelmet erőltetni magamra, de azért bízom benne, hogy húsvét után pár nappal már valamelyik szuperkényelmes fotelban ücsörgök könyvvel a kezemben.

update: elkezdtem a Mozart rejtélyes halálát. Kb a 18. oldalon döntöttem úgy, hogy kizárt, hogy ezt én elolvassam, nagyon silány.

2013-03-14

A keratinos egyenesítés után egy hónappal

Nagyjából négy hete vetettem alá magam a brazil keratinos hajegyenesítő procedúrának - erről beszámolót is írtam -  szerettem is nagyon a tincseimet utána! Nem csupán az egyenesség miatt, hanem azért is, mert a hajam puha és könnyen kezelhető lett, és a hajvégeim is egy fokkal tűrhetőbb állapotba kerültek. Az eljárás hatása a fodrászok és különböző cikkek szerint nem kikopik a hajból, hanem lenő, így 2-3 havonta kell megismételni a kezelést. (Már akkor sem terveztem visszamenni, csak ki akartam próbálni, hogy mit tud ez a híres keratinos cucc.) Mondjuk egy masszívan göndör hajú lánynál elég furán nézhet ki, ahogy lenő az egyenesség, amikor visszamentem utómosásra, a mellettem levő székben egy csaj haját épp egyenesítették - újra, mert állítólag rendesen felpúposodott neki a fejtetőn a göndörség.
Egy hónap elteltével (de igazából már legalább két hete) azt tapasztalom, hogy szinte semmi nem maradt a hajam puhaságából, fényesnek pedig egyáltalán nem mondanám. Oké, hogy száraz hajvégekkel vagyok megáldva, de használok rá mindenféle pakolást meg hajvégápolót. És az első egy hétben azért tényleg fényes, egészséges kinézetűek voltak a tincseim, most viszont ugyanolyan fakó, mint azelőtt. Még csak arra sem lehet fogni, hogy a festéssel elrontottam volna, mivel kizárólag a hajtövekre kenjük a festéket.
A kezelés egyenesítő hatása legalább megmaradt, vasalnom most sem nagyon kell, úgyhogy legalább ezzel nem ártok magamnak. Nekem viszont pont nem ez volt a lényeg, sokkal inkább vágynék puha, csillogó hajra, mint szögegyenes fürtökre.

2013-03-13

Falak

Tegnap megtudtuk, hogy az albérlők két héten belül elhagyják a lakásunkat, úgyhogy végre nekiláthatunk a költözésnek! Rég örültem hírnek ennyire, kezdtem már kissé frusztrált lenni amiatt, hogy nem találnak másik helyet, és közben az ismerősök rémtörténetekkel és nevetséges jogszabályokkal riogattak minket, biztosítva minket arról, hogy ha maguktól nem tudnak elmenni, az életben nem lesz üres az a lakás. A körömrágásnak szerencsére vége, úgy készülök az egész procedúrára, mint a normális lányok az esküvőjükre; nekem az lesz A Nagy Nap, amikor először lerakom a buksim az új ágyunk párnájára és álomba szenderülök.

Mivel most már élesben megy minden, nem csak terv szinten, neki kell állni megfejteni, hogy mi legyen az unalmasabb és problémásabb területekkel, azaz hogy milyen padló legyen az előszobában meg a konyhában, mi legyen a konyhabútorral (ezek a kényes pontok, azt hiszem), viszont a kedvenc piszkos munkám a falfestés lesz! Azért nem félek tőle annyira, mert tavaly ilyenkor a szobámat is kifestettük egy imádnivalóan zöld színű festékkel, igaz, akkor segítségemre volt egy szakember a barátnőm expasija személyében, aki volt olyan merész és ügyes, hogy meghúzza a felső csíkot (meg a dolog oroszlánrészét ő végezte persze). Én csak vizes ronggyal a kezemben mertem festeni az ajtófélfa melletti területet, de sikerült!
Egyelőre ott tartok, hogy igyekszem megtalálni a Megfelelő Színeket, ez legalább annyira hoz lázba engem, mint a Jóbarátokos Monicát a takarítás.


Hálószoba

Egyszer a fejembe vettem, hogy sötétkék hálószobánk lesz. Az édesem amúgy is vámpír szerintem, utálja a fényt, szóval imádni fogjuk a sötét színű szobánkat, amit majd jól meghekkelünk néhány jól elhelyezett fényforrással. Fogalmam sincs, mennyibe fog kerülni egy ilyen erőteljes szín, de annyira talán nem nagy az a szoba... És ott van A Freskó! Amikor megtudtam, hogy létezik, majdnem rosszul lettem. Egyelőre egy nagyobb ruhásszekrény takarja a rövid falon, az albérlők festtették oda, valami lány van rajta meg fa, meg a sok-sok rózsaszín, de remélem fog majd rajta rendesen a festék, ha meg nem, úgyis ott lesz a mi gardróbszekrényünk is.


Normális interiort nem nagyon találtam, úgyhogy ezeket a képeket csakis a szín miatt szúrtam be (esetleg az elsőn az a kanapé, mondjuk egy szexibb színben jöhet...) Annyira beleéltem magam a sötétkékbe, hogy már ki se látok belőle, el sem tudok képzelni mást abba a szobába, pedig azért ha megerőltetném kicsit az agyamat, bizonyára képes lennék előhozakodni egy B tervvel. (Mindig kell egy B terv! - ez az új mottóm :D )


Konyha + előszoba

A jól bevált zöldemet tervezzük alkalmazni a két helyiség falain. Rendkívül büszke vagyok arra, amit a jelenlegi - most már kissé használaton kívüli - szobámban végeztünk annak idején, pontosan olyan lett, amilyennek megálmodtam - bár elég ijesztő volt, mikor felvittem az első csíkot a hengerrel, és valami sárga szörnyűség nézett vissza rám, de aztán valahogy bezöldült.

Az alsó az én falam, és most nézem, hogy ezen a képen mennyire nem zöldnek tűnik. Pedig pont olyan, mint a fölötte látható konyha. Teljesen imádom!


Nappali

Ezen agyaltam eddig a legtöbbet, mert az élénk és intenzív színek híve vagyok, viszont egy nappalinak - legalábbis ha a sajátunkról van szó - meglátásom szerint világosnak kéne lennie. Egyelőre úgy gondolom, hogy a türkiz valamelyik világosabb, meleg árnyalata lesz a befutó, próbálok majd egy olyan festéket találni, amelyik inkább zöldeskék, nem pedig fiúbaba kék.


Komolyan nem tudom, hogy a felső két szín között van-e különbség, de én esküszöm, másnak látom a kettőt. A harmadik meg nagyon erős, ennyire nem durvulnék el, ha lenne ebből egy világosabb árnyalat, akkor nagyon örülnék. Persze az egy dolog, hogy a festékesdobozon tetszik egy-egy szín, és megint más kérdés, hogy a falon hogyan néz majd ki. 

Jövök még a különböző elborult és kevésbé elborult ötleteimmel, addig is segítsetek, hogyan lehet feldobni egy szörnyű, robosztus, fehér, fényes, beépített előszobaszekrényt??

2013-03-06

Én, az IKEA és a tudatos vásárlás

A vidéki kislány hétvégén végre eljut az IKEÁba, erre nincs húsgolyó. Kezdek beletörődni, gyanítom, hogy a közeljövőben megyek majd még, ugyanis költözünk! Vagyis lehet, hogy ezt még annyira nem kéne ilyen lelkesen kijelentenem, mivel a jövőbeli lakásunk sajnos még nem üres (értsd: emberek laknak ott), de próbáljuk egyre erélyesebben gyorsítani a folyamatot.
Régebben, 20-22 éves koromban úgy képzeltem, hogy amikor az ember ott tart, hogy az jelenti számára a legnagyobb izgalmat, hogy milyen kanapét/hűtőt/ágyat vegyen a közös lakásba, az egyenlő a véggel. Rettegtem, hogy egyszer eljön ez a pillanat az életemben (nyilván akkor még nem a megfelelő ember volt mellettem), most viszont úgy vagyok vele, hogy soha de soha nem vártam úgy semmit, mint azt, hogy ketten éljünk együtt, csak mi ketten, és nekiállhassak kiélni a lakberendezői ambícióimat.

A telefonom csurig van a különböző lakberendezési és barkácsáruházakban készült fotókkal, műpadlós és szőnyeges katalógus lapul a táskámban, és a kis zöld, szőlős füzetemmel kelek és fekszem, amelyben részletes listákat vezetek arról, hogy milyen bútoraink vannak már, minek kell utánajárni, melyik szobába milyen lámpát szeretnék vagy hogy milyen dekorációs ötleteim vannak.
És persze ott az IKEA-s bevásárlólistám.
Amióta egy barátnőm (és nemsokára a szomszédunk) mesélte, hogy milyen ütemben pakolta a cuccokat a kosarába az említett áruházban, és akkor a listához még hozzá se nyúlt, kicsit beijedtem, hogy én, a tudatos vásárló (nem, nem vagyok az) mennyi pénzt fogok elverni ott mindenféle fancy, felesleges holmira. Rájöttem, hogy komoly akciótervvel kell nekivágnom az Örs Vezér téri túrának.



Néhány óra alatt végignéztem a honlapot, és írtam egy összevissza listát dolgokról, amelyekre szükségem lesz. Másnap ezt újra megtettem, ezúttal árakkal kiegészítve, és remegve adtam össze a tételeket. Körülbelül fele akkora összeg jött ki, mint amire számítottam, úgyhogy nagyon megkönnyebbültem, mivel tényleg nagyon szeretnénk spórolni mindennel, mert fel is kell újítani a lakást, nem csupán berendezni. Ami az ikeát illeti, elsősorban nem konkrétan a bútorokra fókuszálunk, hanem a kiegészítőkre, evős-főzős cuccokra, lámpákra. (A leginkább bútorhoz hasonlító tárgy ez a kis háromfiókos komód, ami szerintem azért szuper, mert akármilyen színűre lefesthetem, akár többszínűre is - már alig várom, hogy kreatívkodjak!)
A képen látható fotelbe egyből belezúgtam, amikor megláttam a barátaink lakásában, nem, nem érdekel, hogy minden második otthonban megtalálható, LACK dohányzóasztalom úgyse lesz, úgyhogy egy ilyen tömegszéket megengedhetek magamnak. Úgy tűnik, az összes győri bútor- és barkácsáruház a felújításunkhoz köti a nyitását, tegnap kezdett például a MömaX két utcányira tőlünk, úgyhogy az említett fotel osztrák ikertestvérét sikerült beszereztem. Emellett amikor leperkáltam egy kisebb vagyont egy szép nagy gardróbszekrény-ágy-éjjeliszekrény kombóra, úgy éreztem, mintha valami iszonyúan fontos döntést hoztam volna meg, és most kezdem igazán felfogni, hogy ez az egész önállósodásdi valóban megkezdődött!

Biztosan sok melónk lesz ebben a költözésben, a lakásfelújítás meg önmagában nyilván nem egy leányálom, de rengeteg szuper ötletem van (már elnézést, nem akarom fényezni magam), és ha azt mind megvalósítom, csodálatos otthonunk lesz.

Folyt. köv.