2013-01-29

"Mire jöttem rá a héten" rovat


Most épp azt a rendkívüli tényt fedeztem fel, hogy nagyon nem mindegy, hogy az ember mikor olvas egy könyvet. Annyira magabiztosan ki tudtam jelenteni korábban egy-egy műről, hogy ez nekem egyáltalán nem tetszett... holott csak nem a megfelelő időszakban olvastam. És utólag sajnálom, hogy a kritikusabb, kötözködősebb és nem utolsó sorban türelmetlenebb énem vette őket előbb a kezébe, nem pedig az, aki most vagyok. Igyekszem mindenben megtalálni a szépséget, és érdeklődve szemlélni azt is, ami talán nem pont az én világom. Nem csak a könyvek terén, de ha most az olvasási szokásaimra gondolok, jelentősen változott a hozzáállásom sok tekintetben, jó irányba. 
Lehet, hogy újra kellene olvasnom egy halom könyvet (elkezdtem őket gyűjteni egy polcon, de ennél hosszabb a képzeletbeli lista), csak hát az már nem olyan lesz, mint ha először találkoznék velük. De sort fogok keríteni rájuk.

Kedves könyvek, ne haragudjatok, ha igazságtalan voltam veletek.

6 megjegyzés:

  1. Ezért tologatom én egy rakás könyvnek az elolvasását:)
    Ótejóég, az a négy, amit erről a polcról olvastam, nagyon hangulatdarab. És pont a Szellemírók az egyik tologatós könyv.

    VálaszTörlés
  2. Ne is mondd, a Szellemírókat már kétszer vittem vissza úgy a könyvtárba, hogy csak az 1/4-éig jutottam... Pedig tudom, hogy tetszene.
    Ezért szívás a hangulatingadozás...

    VálaszTörlés
  3. Nekem meg vagy két éve a polcon áll. Én Az üvegburát vittem kétszer vissza a könyvtárba, olvasatlanul...
    Igen, szívás. Az enyém naponta képes változni.

    VálaszTörlés
  4. Na mondjuk az se egy könnyű falat, bár én nagyon szerettem, csak jókedvűen és pozitív életfelfogás mellett ajánlatos olvasni. :)
    A napi szintű változás még egész jó :)

    VálaszTörlés
  5. Jáj, neked ennél is gyakrabban változik?:)

    VálaszTörlés
  6. megesik... de már kezdek hozzászokni :)

    VálaszTörlés