A könyvek már dobozokban!

A lakásfelújítás kezd a végéhez érkezni (nagyon csak kezd, de kezd...), ideje csomagolni valamit, mert jövő héten költözés. Nyilván nem a ruháimmal és a megszámlálhatatlan hajápolóval/körömlakkal/arctisztítóval kezdtem, mivel azokat folyamatosan használom, na persze nem mind a 78 felsőmet, de ki tudja, épp melyikhez támad kedvem. Úgyhogy a raktárállapotot produkáló szobám akadályai között mászkálva (néha káromkodva, mert már megint belerúgtam az édesem DJ-rackjébe, odébb rakni nem egyszerű, mert kb 60 kiló), nekiálltam szelektálni a könyveket aszerint, hogy mi jön velem és mi marad.

Egyáltalán nem okozott akkora dilemmát a procedúra, mint az várható volt. Főként az könnyítette meg a helyzetemet (és a többi személyes holmimmal kapcsolatos döntést is ez fogja), hogy nem a kukába szórom ki a hátrahagyott dolgokat, meg még csak nem is eladom/elajándékozom, hanem ott lesznek a szobámban, bármikor hazaugorhatok a csomózott karkötőkről szóló könyvért, na jó, mondok reálisabb példát, mondjuk az olasz nyelvkönyveimért vagy a Rejtőkért, ha épp ahhoz van kedvem, szóval nem kellett végzetesen végleges döntéseket hoznom. 

Hét dobozt pakoltam meg könyvekkel a teljesség igénye nélkül, és közben arra gondoltam, hogy nem irigylem azt a személyt, aki ezeket majd felemeli. Főleg egy szakácskönyves-albumos nagyobb dobozzal kapcsolatban merültek fel bennem ilyen aggodalmak, pedig azt direkt csak félig töltöttem meg. 

Aztán meglátjuk, mennyire lesz elég a rendelkezésre álló polcmennyiség, lesz ott egy hatfakkos lépcsős polc, két falba fúrható LACK, meg a kis DIY-gyümölcsösládák, amelyeket apukám varázsol lakberendezési tárggyá csiszolással és festéssel. Szerintem gyönyörűek lesznek! (Sok mindent persze nem merek majd azokra pakolni, nem örülnék, ha leszakadnának az olasz szótáraim alatt.)

Hétvégén jönnek a ruhák is... Na ott már komolyabb problémák lesznek.