2016-05-14

Vívás, szerelem, coming-of-age

Tényleg lehetséges, hogy eddig én olvastam egyedül ezt a könyvet? Nekem egyből jelzett a radarom, amikor megláttam a letisztult borítót, majd elolvastam a fülszöveget. Nem árul el sokat, innen még sokfelé ágazhat minden: a stílus, a fókusz, a súlypontok, a hangulat... de bevállaltam. Úgy tűnik, jó hatással volt rám az első negyedévben jelentkező olvasási válság: azóta jobbnál jobb könyveket fogok ki, talán így, hogy kevesebb a kapacitásom, sikeresebben válogatom meg az olvasnivalót, vagy csak szimplán szerencsém van. A holland szűz pedig tökéletesen passzol ebbe a sikerszériába. 



Egyre ritkábban kerül a kezembe szépirodalom - ami nem azt jelenti, hogy ponyvákat olvasok folyamatában, - de amikor aztán egy igazán szép és érzékeny szöveget olvasok, rájövök, mennyire jól esik ez nekem időnként. Bár nem ismerem az írót, úgy érzem, a lelke legmélyéig beletette magát a könyvbe, anélkül, hogy egy kicsit is öncélú lenne. Siklott a történet a szemem előtt, néha mintha lassított felvételben láttam volna egyik-másik jelenetet, és minden olyan igazi volt, kíváncsi lennék, Marente de Moort mi inspirálta a történet megírására. 

A regény főszereplői: egy 18 éves holland lány, Janna, egy villa a holland-német határ német oldalán, Janna apjának egykori barátja, Egon és a vívás. Janna a sport megszállottja, ezért az apja megkéri Egont, hogy vegye szárnyai alá a lányát, így kerül ebbe a különösen feszült hangulatú kastélyba, ahol egy ikerpárral osztozik a mester figyelmén. Hamar nyilvánvalóvá válik, hogy Egon és Janna apja között történt valami az első világháborúban, amin Egon nem tud túllépni, és az ezzel kapcsolatos keserűségét a lányra vetíti. 
Jannát egy idő után talán a vívásnál is jobban foglalkoztatja az Egon és az apja közti konfliktus eredete, de ebben a házban nem könnyű a titkok végére járni.

 
A könyv hangulata mély nyomot hagyott bennem: éreztem a ház illatát, hallottam a csukódó ajtók hangját és a lábak mozgását a páston. A birtok feszültséggel teli légkörébe kintről beszivárog a politika, a náci Németország háború előtti közhangulata, ami a holland Janna számára nem feltétlenül előnyös. Egon múltja pedig falként áll a férfi és a ház többi lakója között, de mi, olvasók bepillanthatunk abba a levelezésbe, ami feltárja a háborúban történteket.

A könyv felénél eszembe jutott, hogy ez egy 18 éves lány elbeszélése, és hogy mennyiféleképpen lehet ezt tálalni. Janna nem is lehetett volna valóságosabb a gondolataival, frusztrációival, kicsit a Vágy és vezeklést idézte fel bennem, azzal a különbséggel, hogy azt nem szerettem, ezt viszont igen. A holland szűz is őszinte és felboncolja a főszereplő lelkét - hiszen egy fiatal lány felnőtté válása áll a középpontban, - de egy kicsit kevésbé nyilvánvalóan, úgy, hogy közben az olvasó nem ábrándul ki mindenkiből.
Imádtam, hogy egyáltalán nem volt kiszámítható a történet, azt meg végképp, hogy mégis úgy szőtte a szerző az egyik szálat, ahogy szerettem volna. Janna pedig kemény csaj, de azért a kis lelke törékeny, én meg élvezettel figyeltem, ahogy a kettő között lavírozik.

Marente de Moor
Tökéletesen betalált nálam ez a könyv, a történet alakulása különösen tetszett, de a stílus és a kissé rideg birtok hangulata is beszippantott. Köszi, radarka, hogy szóltál, hogy olvassam el!

Marente de Moor: A holland szűz
Libri Kiadó, 2016
Fordította: Zákányi Viktor

17 megjegyzés:

  1. Köszi Kata, hogy írtál róla - most én is olvasni szeretném! Engem nem fogott meg a borító és a fülszöveg sem, biztos a sportos téma ijesztett el, de a kastély-a birtok-a titkok azok jöhetnek! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igazán nincs mit! :) A sport bár szerepet játszik az egészben, nem kap a szövegben akkora hangsúlyt, tehát nem teszi unalmassá a könyvet.

      Törlés
  2. Én elkezdtem, egy bizonyos részig nagyon tetszett...aztán Janna egymás után tett olyan dolgokat amitől az egész könyvtől elment a kedvem! Gondolom sejted mik voltak azok.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, sejtem, igen. A beteg agyammal én élvezettel figyeltem, hogy hogyan alakulnak az események ezen a szálon, szóval valahogy nem zavart, de érthető, ha valakinek ez annyira nem fekszik...

      Törlés
  3. Na, már megint úgy írtál, hogy muszáj leszek beszerezni :) Nálam is felkerült a radaromra, de valahogy hátrább soroltam. Viszont most, hogy én személy szerint kicsit megszenvedtem a Rengeteggel, végre egy jó könyvet szeretnék olvasni, amiben dagonyázhatok egyet :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nahát, mi volt a Rengeteggel? :)
      A Tizenegyes állomás pl. egy nagyon jó könyv, abban lehet dagonyázni! :) ez egy kissé melankolikus, és lassú folyású, de nagyon szép szöveg, a történet meg... hát ahogy Csenga kommentjét elnézem, megosztó, de nekem személy szerint nem volt vele bajom.

      Törlés
  4. Nekem is felkeltetted az érdeklődésemet :) Belelapoztam a bookline-on, az első oldalak élménye alapján lesz ebből több is belelapozásnál.
    Mellesleg EU Irodalmi Díjas a szerző.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök! :) Ha bejön a stílus, akkor szerintem tetszeni fog. :)
      Jaja, a díjat csak azért nem említettem, mert nem szeretem, ha ezzel akarnak eladni egy könyvet. :)

      Törlés
    2. Nem olyan neves díj, de legalább utal arra, hogy az országában szeretik :) Eddig nagyon tetszik, a felénél tartok, pont ilyen rusztikus, ugyanakkor absztrakt feelinget keltő, merész olvasmányra vágytam. Egyetértek, hogy nagyon érzékletesen rajzolja meg a környezetet, szinte érezni a festett fabútor szagát, hallani a nyikorgó ajtókat, abban a furcsa ködös, de fehéres, ragyogó világban.

      Törlés
    3. Minél kevésbé neves, annál jobb. :D
      Örülök, hogy tetszik neked is, akkor megnyugodtam, hogy nem vagyok defektes, hogy nem akadok ki az események ilyesféle folyásától. :)

      Törlés
    4. Nem akadtam ki, sőt, szerintem ennél keményebben is bele kellett volna mélyülni a ... kifogásolható témába :)) Ha érdekel az ilyen merészség, ajánlom Anita Shreve Fortune's Rocks-át. Remek a technikája, nagyon igényesen ír, habár morálisan nem tudtam maradéktalanul egyetérteni vele. Letenni sem, igaz...
      Mindenesetre jól megírt könyv ez a holland, fura feszültséget keltett az enyhén kihagyásos mesélés, hogy megdöbbentő természetességgel nem részletezte a lényeges eseményeket, hanem inkább csak az általuk kiváltott hangulatot. Számomra új volt a világháború holland perspektívája is. Szóval köszi, hogy írtál róla :)

      Törlés
    5. Oké, akkor pacsi! :D Köszi, megjegyzem ezt a könyvet! :)
      Nagyon jól megragadod a lényeget! (nem akarsz inkább TE könyves blogot írni?:)

      Törlés
    6. :)) Nem, nem, számomra élvezetesebb kommentelni (vagy kommentálni, mikor mit), részletekre figyelni, miután más elvégezte a nehezét a posztban :)

      Törlés
  5. Egyre jobban érdekel ez a könyv. :) Érdekesnek tűnik, bár most a Tizenegyes állomást olvasom először (ma vettem ki a könyvtárból, én vagyok az első olvasója - mindig szeretem ezt az érzést :D).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Húú, remélem, te is rákattansz a Tizenegyes állomásra! :) Végre egy jó posztapokaliptikus sztori!

      Törlés
  6. Köszi, Kata radara, hogy megtalálsz olyan könyveket, amik felett az embernek elsiklik a szeme! :) Nekem is felkerült a listámra.

    VálaszTörlés