2015-05-15

Fehércsokis sajttorta - level: easy

Újfent elmondanám, hogy mennyire imádok sajttortát enni és sütni is. Egész jól el tudom hitetni magamról azt egy sajttorta megsütése által, hogy van valami közöm a konyhához azon kívül, hogy a macska ételét ott adagolom ki. 
Többnyire nyers sajttortákat készítek - már amikor egyáltalán édességkészítésre vetemedem, - ez viszont egy sütős verzió, egy picit lenne hova fejlődni, mert megégett a kekszes réteg alja, és eddig azt hittem, hogy a recept a hülye, de neeem, természetesen én vagyok az. Mindjárt kiderül, miért! Forrásom egyébként a márciusi (?) Good Food magazin, az eredeti recept a rebarbarakompót elkészítését is tartalmazza, mert hogy azzal biztos milyen jó a torta, de én inkább nem akartam azzal elrontani az élményt.



2014-11-09

Banános sajttorta pohárban

Eluralkodott rajtam a vágy, hogy készítsek valami édes finomságot, lehetőleg olyat, amivel nem kell bajlódni és sütés nélkül is ehető. Imádom a sajttortákat, viszont két főre (sőt, inkább egyre) egy egész tortaformányit kreálni elég nagy luxus, úgyhogy három pohárkányi adagot hoztam össze, lássuk miből.

120 g zabfalatok összetörve
60 g vaj megolvasztva
1 dobozos sajtkrém (nálam most épp Aldis, de a Philadelphia az iránymutató)
2 banán
kevés tej vagy tejszín (az utóbbi jobb, de az nem volt itthon éppen)
méz vagy cukor
mogyorókrém



A "tésztához" a vajat és a zabfalatokat összekevertem és belenyomkodtam három kisebb pohárka aljába. Beraktam a hűtőbe, hadd dermedjen. Majd botmixerrel összeturmixoltam egy banánt a sajtkrémmel, egy löttyintésnyi tejjel és ízlés szerinti mennyiségű mézzel, ezután belekevertem még egy banánt, amit előtte kisebb darabokra törtem. Fél óra alatt megkeményedett a kekszes keverék, elkentem rajta némi mogyorókrémet (nem sajnáltam...), majd rákanalaztam a banános sajtkrémet, és visszatettem a hűtőbe. 
Szerintem különben mascarponéval is kiváló lenne, sőt! Ennek a dobozos sajtkrémnek van egy kis joghurtos-savanykás íze, ami lehet, hogy nem mindenkinek jön be, ebben a desszertben ezt nem is sikerül teljesen elnyomni.
A variációk száma természetesen a végtelenhez közelít, lehet másféle keksszel készíteni, más gyümölcsökkel, tehetünk fűszert a krémbe, kihagyhatjuk a mogyorókrémet, ahogy tetszik. Egyébként ez most így kipattant a fejemből, nem keresgéltem hozzá receptet sehol, gondoltam nagyon úgysem megy félre a dolog. Ehető lett. :)


2014-08-04

Zöldcitromos sajttorta

Ezt a tortát anyu szülinapjára "sütöttem", igaz, nem először, de mivel két éve készítettem el utoljára, és akkor egy szedett-vedett lapra csak a hozzávalókat és mennyiségüket írtam fel, kicsit aggódtam, hogy nem fog sikerülni, mivel komoly konyhai tapasztalat híján csak annyira tellett, hogy összekevertem az összetevőket. 
Ez szerencsére bejött, tehát ez az egyik pozitívuma ennek a tortának, ráadásul semmi durva gépezet nem szükséges hozzá, valamint sütni sem kell és persze nagyon finom.

Engem eleve könnyű megvenni azzal a szóval, hogy sajttorta, nem is a krémsajt-összetevő miatt, sokkal inkább a kekszes-vajas alap teszi meg a hatását, elkészíteni is egyszerű, és nem nagyon tudok finomabb toraalapot elképzelni ennél. 

Hozzávalók

200 g keksz (220 g-os natúr Zabfalatokat használtam, picit lopkodtam belőle)
100 g vaj, olvasztva

320 g krémsajt (Lidl sajátmárkásat használtam, tökéletes)
4-5-6 evőkanál cukor
5 db lime
1 dl zsíros tejszín
1,5 evőkanál zselatinpor


Először az alapot raktam össze, annak úgyis kell egy fél óra a hűtőben. Kapcsos formába borítottam az összetört/aprított kekszet (zacsiba raktam és húsklopfolóval nekiestem), majd ráöntöttem az olvasztott vajat és belenyomkodtam az egészet a formába, aztán ment a hűtőbe.
Ezután lereszeltem 4 lime héját és kifacsartam a levüket. Egy tálba tettem a krémsajtot, elkevertem 4 ek cukorral (később, a lime hozzáadása után még tettem hozzá valamennyit, meg kell kóstolni, hogy milyen). Fokozatosan öntöttem hozzá a lime levet+héjat, mert egyszer megtörtént már, hogy összekapta a krémsajtot, most így szerencsére nem. Ezután jött a tejszín, majd a másfél kanál zselatinpor, ráöntöttem az egészet a "tésztára", majd az ötödik lime-ot szépen rákarikáztam, és betettem a hűtőbe. Két óra alatt megdermed. 

Gondolom, kompatibilis a recept más citrusfélékkel, én most ahhoz kaptam kedvet, hogy naranccsal csináljam meg egyszer, akkor lehet tennék bele egy kis gyömbért, vagy a kekszes alapot készíteném gyömbéres kekszből. 

Azt szeretem ebben a tortában még, hogy nagyon könnyű, egyáltalán nem tömény, nyári melegben teljesen jól esik.

Babos kendőre is kitettem a receptet, rég írtam már oda. :)

2014-01-12

Vasárnapi relax #4 - Tetőtől talpig csoki

Január hatodikán tértem vissza az életbe, azóta kicsit zombi vagyok, csak sodródtam a hétköznapokkal, és igyekeztem túlélni az első hetet, ez egyébként meglehetősen jól sikerült, aránylag hamar elrepült ez a pár nap (csütörtökön például azt hittem, hétfő van), kétszer voltunk tornázni, szóval fogjuk rá, hogy jól indult a 2014. Ideje, hogy ide is visszatérjek a tavalyi évzáró bejegyzések után. Azt már említettem, hogy a vasárnapokkal felemás a viszonyom, mert az agyam fele már a hétfőre gondol, de azért próbálom ezt a hülyeséget megakadályozni ilyen-olyan módon. Na de ez a mostani hétvége aránytalanul rövidnek tűnik a legutóbbi, 18 napos szünethez képest, úgyhogy ide valami durva cucc kell. 
Mondjuk csoki, és abból is sok! 


Mert hogy azt vettem észre, hogy összegyűlt pár csokis dolog itthon, meg rámjött a kutyulhatnék is. Szóval úgy döntöttem, hogy ezen a napsütötte vasárnapon elmerülök egy csokis fürdőben, és annyi édes mindenfélét kenek magamra, hogy a végén már szédüljek az émelyítő illattól. Kezdjük tehát a kád vízzel, amit a Lush Ma Barral dobtam fel (ezt most nem találtam meg a honlapon, de biztos feltöltik majd a készleteket, addig is érjétek be egy osztrák linkkel légyszi). Az illata nem maximálisan csokis, de azért kakaós és főként édes, de egyáltalán nem a megszokott lush-os illat, annál sokkal visszafogottabb. A kád víz nem lesz tőle valami gyönyörű, de azért jó benne fürdeni. 
És nézzétek, mennyire étvágygerjesztő a kis kockacukorral a közepén!


Mostanában nagyon rám tört a szappanmánia, azt hiszem, jó pár hónapra elegendő készletet halmoztam fel belőlük. A mai nap főszereplője egyértelműen a COCO csokis Manna. Az a fura ezzel különben, hogy van neki egy enyhén csokis változata is, de elképzelni sem tudom, hogy az milyen lehet, mert ez sem áraszt masszív kakaószagot. Ellenben nagyon szép, tele van szemcsékkel, amelyek radíroznak, és elképesztően krémes habot produkál, élmény vele fürdeni. Na de az illat hiányát pótolni kell valamivel, úgyhogy jöjjön is a The Body Shop Chocomania testradír, ami viszont egy mennyei csoda, bárcsak visszaadhatnám a blogon keresztül a fenséges illatát! A radírozó képessége szerintem lehetne jobb - vagy inkább úgy fogalmazok, hogy aki szereti a gyengédebb testradírokat, az ezt is szeretni fogja - viszont eszméletlenül puhává varázsolja a bőrt azáltal, hogy hagy rajta egy enyhe, olajos réteget. 


Nincs vasárnap maszk nélkül, viszont csokis pakolást még nem tartok itthon - bár tegnap vettem egyet ajándékba, és annak is nagyon fincsi illata van - szóval ráfeküdtem a guglira, és megkerestem a legegyszerűbb DIY kakaós arcmaszkot. Ez úgy nézett ki, hogy fél teáskanál mézhez kevertem fél teáskanál joghurtot és egy teáskanál kakaóport (nem Nesquik...), hát ezzel se kellett sokat szórakozni. Az illata természetesen isteni, a látvány, amikor magamra kenem, már kevésbé. Cserébe viszont élvezhetjük a kakaó használatának előnyeit, például azt, hogy méregteleníti és feszesíti a bőrt, antioxidáns tartalmú, serkenti a vérkeringést és nem utolsó sorban a szervezet nekiáll endorfint termelni, bár azt nem tudom, hogy ehhez meg is kell-e enni, de én már ha beleszagolok ebbe a kotyvalékba, attól is jobb kedvem lesz. A "receptről" annyit, hogy legközelebb a joghurtot biztos kihagyom belőle, mert nagyon felhígította a masszát, szóval ha kipróbálnátok, akkor vagy 1:1 arányban keverjetek össze mézet és kakaóport, vagy a joghurtot cseréljétek olívaolajra. 


És akkor ezt a lassan eléggé émelyítő kombót még fel lehet dobni ezzel-azzal. Például egy csokis ajakbalzsammal (Oriflame) meg egy csokiszínű körömlakkal. Emlékszem, hogy a győri csokifesztivál tiszteletére direkt ezzel festettem ki a körmeimet, igaz, maga a lakk rajtam néha csak órákig bírja, de ez a szín olyan, hogy egyből megkívánom a forró csokit, ha ránézek. 

Délután nézegettem a teáimat, gondoltam főzök egyet. A dm-ben találtam egy Adventi naptár teát (épp aktuális...), mind a 24 teafilter más ízű, részemről kicsit zsákbamacska is, mert a fóliát, amelyen magyarul is szerepeltek az összetevők meg az ízek, egy laza mozdulattal a szemetesbe hajítottam, így kénytelen vagyok a roppant hiányos német nyelvtudásomra alapozni. Az egyik filteren kiszúrtam a Kakao szót, egyből tudtam, hogy azt fogom megkóstolni. Tejjel persze. Pár hónapja rájöttem, hogy utálom a teát, pedig egész életemben azt ittam, most meg arra jöttem rá, hogy szeretem. Annyira, hogy a szülinapomra teásdobozt kértem, ugyanis kezd elég nagy káosz eluralkodni a konyhaszekrényen. 


Érdekes, az utóbbi időben nem tudok kiigazodni magamon, egyre több olyan illatot szeretek meg, amit korábban egyáltalán nem bírtam elviselni. A csoki is ilyen, mert elszédülök tőle és megfájdul a fejem, bár azok a dolgok, amiket itt összeválogattam szerencsére nem annyira az extra émelyítő kategóriába tartoznak, mert nem műcsoki illatuk van (egyébként a valódi kakaóporból készült maszk volt a legkevésbé kellemes). És akármennyire közhelyesen is hangzik, egy nyomi vasárnap este ez az édes, szívmelengető aroma egészen meg tudja dobni az ember hangulatát. 

Ti hogy álltok a csokival? Oké, tudom, enni mindenki szereti, de mi a helyzet a kencékkel?
Az is érdekelne, hogy készített-e már valaki sós kakaós ételt. Van egy rém vastag csokis szakácskönyvem, és a végén szerepel benne néhány ilyen jellegű kaja, de még nem mertem őket kipróbálni. 

2013-01-13

A toszkán citromos süti különös finomsága


Pár napja kezdtem el olvasni A citromtorta különös szomorúságát, és egyből összefutott a nyál a számban a csokis citromtorta részletes bemutatásától. Persze nem arra a részre gondolok, amikor a főszereplő lány kiérzi a tortából az anyukája keserűségét és ürességét. Egyből eszembe jutott a citromos süti, amit nyáron készítettünk néhányszor, úgyhogy hétvégén bevásároltam hozzá, és pikkpakk összedobtam egyet.
Gondolom már kitaláltátok, hogy gasztro rovat következik, de egyben könyves is, hiszen kötődik a már fent említett regényhez, emellett a süti különlegessége, hogy a Napsütötte Toszkánában szerepel a receptje.

A süti alig látszik, de ne irigykedjetek, nem januárban eszem epret, ez egy nyári kép.

A recept a Napsütötte Toszkána című könyvből:

Citromos sütemény: Keverjünk össze 1 csészényi teavajat 2 csészényi cukorral, egesével keverjünk el benne 3 tojást. Addig keverjük, amíg egészen sima nem lesz a massza. Keverjünk össze 3 csésze lisztet, 1 teáskanál sütőport, 1/4 teáskanál sót, és 1 csésze íróval felváltva keverjük el a vajas masszában. (Olaszországban tejszínt használok, mivel író nem kapható.) A lisztkeverékkel kezdjük és azzal is fejezzük be az adagolást. Adjunk hozzá 3 evőkanál citromlevet és egy citrom reszelt héját. Teflon tepsiben süssük 50 percig, 300 fokon. Fogpiszkálóval ellenőrizzük, hogy készen van-e már. (Mázzal is bevonhatjuk a sütemény tetejét: 1 csésze olvasztott vajban elkeverünk másfél csésze porcukrot és 3 evőkanál citromlét.) Díszítsük citromhéj-karikákkal.

Próbáljátok ki, isteni finom, és nagyon hamar össze lehet dobni. Kicsit konkrétabb receptet a moksha.hu-n találtok.