az utóbbi időben több jel is utalt arra, hogy el kell olvasnom a Nemo kapitányt. vagy Verne-től akármit, de valahogy ez tűnt evidensnek. mindezek közül arra emlékszem leginkább, hogy február 8-án, Jules Verne szülinapján a gugli is megemlékezett az íróról, és ez nagyon tetszett nekem.
a lényeg, hogy az első pillanatban belezúgtam a könyvbe. a történetet Pierre Aronnax francia tengerkutató szemszögéből ismerhetjük meg, ami azzal indul, hogy a tengereket egy félelmetes óriási halszerű lény tartja rettegésben. ennek felkutatására és elpusztítására expedíciót indítanak, melyen Pierre, az ő szintén kutató barátja Conseil, és Ned Land, a bálnavadász is részt vesz. mikor már épp feladnák a keresést, belebotlanak ebbe a hatalmas világító valamibe, és az összecsapás során a három férfi a tengerbe kerül, majd onnan az üldözött lény tetejére. természetesen kiderül, hogy ez nem más, mint a Nautilus elnevezésű tengeralattjáró, amellyel Nemo kapitány járja az óceánokat.
Pierre és társai a Nautilus foglyai lesznek, ám a kutató nem így fogja fel, számára óriási élmény az, hogy a hajóról megfigyelheti a víz alatti élőlényeket, emellett körbehajózzák az egész földet, és így szebbnél szebb helyek mellett haladnak el.
lehet, hogy ilyesmi regényeket nem ennyi idős fejjel kéne olvasni, és az is lehet, hogy röhejesnek tűnik a rajongásom, de szerintem egyáltalán nem arról a szádbarágomhülyegyerek-típusú ifjúsági regényről van szó. olvastam, hogy sokakat zavar a rengeteg hal, teknős, egyéb herkentyű állandó felsorolása a könyvben, bevallom, időnként én is átugráltam ezeket a részeket, nyilván Verne ismeretterjesztő céllal szúrta bele a vízi állatokról szóló hosszú párbeszédeket.
az biztos, hogy én emiatt folyamatosan halat kívántam enni.
fura, mert jópár éve láttam egy filmet is, ami a könyv alapján készült (Michael Caine és Patrick Dempsey főszereplésével), és abban volt egy csaj is. nyilván kellett a szerelmi szál is a sok puhatestű mellé, mindenesetre a könyvből ez egyáltalán nem hiányzott, el is rontotta volna az egészet.
Verne nyilván iszonyat okos, és tudományát meg akarta osztani mással is. de szerintem nem csak a fantáziájával előzte meg a korát, hanem a stílusával is, időnként nagyon szellemes tud lenni.
most már azon gondolkozom, hogy mi legyen majd tőle a következő, A rejtelmes sziget elvileg ennek a folytatása, szóval az előbb-utóbb biztos sorra kerül majd. meg mondjuk a Nyolcvan nap alatt a Föld körül is. aztán a többit majd még meglátjuk :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése