Megfázás és egyéb finomságok

Nem akarok beteg lenni... Annak ellenére, hogy milyen nyamvadt szervezetem van, ezen a télen semmi bajom nem volt, eddig. Tegnap kezdtem érezni, hogy valami nem stimmel, de végül átvészeltem a napot komolyabb probléma nélkül. Ma viszont mindketten fájós torokkal ébredtünk, én köhögök is, mellé meg ott a jóféle hőemelkedés. Szerdánként masszőrhöz járok, de le kellett mondanom, holnap meg életem első TRX óráján tervezek részt venni, amire ráadásul külön fel kell iratkozni, mert csak 10 ember fér el a teremben, szóval azt már nem szeretném kihagyni!
Ha valakinek bármilyen egyszerű nyavalyája van, kapásból van rá egy zsák ötletem, hogy mit egyen/igyon és mit ne, melyik gyógyszer veszélyes, melyik hatásos, melyikből mennyit lehet, satöbbi. Egy lájtosabb megfázás esetén szinte soha nem veszek be gyógyszert, maximum a lent látható Aspirin+C pezsgőtabit, de azt is csak azért, mert szeretem az ízét.

Jár hozzánk ide a munkahelyre a Cserpes autó, minden kedden eszeveszetten rohanunk ki az udvarra, ha meghalljuk a Boci-boci tarka dallamát (most éppen a karamellás tejükért vagyok oda, de például az ő joghurtjuk az egyetlen, amit szívesen megeszek). Múltkor vettem csipkebogyós probiotikus cuccot (olyasmi, mint az Actimel), most meg a bácsitól kaptunk kóstolóba homoktövises ivójoghurtot. Ismert tény, hogy a homoktövis igazi C-Vitamin bomba, tízszer annyi benne a hatóanyag, mint a narancsban. Emellett tele van béta-karotinnal, E- és F-vitaminnal. Le is húztam szépen, megjegyzem, nem volt könnyű. Első körben leginkább natúr joghurt íze van, de aztán jön mellé valami íz, ami már nem igazán tetszik. A csipkebogyós barátja viszont nagyon finom, kicsit mézes aromájú és nagyon itatja magát. 

Homoktövis ide vagy oda, mára sokkal rosszabbul érzem magam, mint tegnap (ez megint csak Schrödinger macskája-szituáció, ki tudja, hogy lennék, ha még ezt sem ittam volna meg), úgyhogy reggel főztem csipkebogyóteát (nem tudom, várhatok-e valamit a liptonos piramisfilteres verziótól), aztán délután egy zöldet is, és már fejenként két aspirines koktélon is túl vagyunk. Ilyenkor szokott anyukám előhozakodni a homeopátiás bogyókkal, csak sajnos holnap estig nem megyek már haza, pedig annak szoktam érezni a jótékony hatását, ha placebo, ha nem. 

Most juharszirupos gofrira vágyom. Délben rendeltem egy kebabot, onnan, ahol gofrit is árulnak, és mennyit rágódtam azon, hogy kérjek-e mellé azt is, de inkább nem kértem. Már úgy bánom! Oké, hogy itt a cukrászda a szomszédban, de jelen állapotomban se egy párizsi csúcs, se egy sajtos roló nem tudja betölteni az űrt, ami a juharszirupos gofri hiányától keletkezett.